2009. szeptember 23., szerda

Állatkertben.


Múlthét pénteken kint jártunk az állatkertben, mert már olyan régen ígérjük az állatkertezést Kikinek. Kellemes őszi időnk volt, igazi vénasszonyok nyara időjárás, ami nagyon kedvezett egy hatalmas állatkerti sétának. Sajnos Zitus aznap nagyon korán kelt, olyan ¼ 7 környékén és addig piszkálódott még felébresztetett Kristófot is és az sajnos rányomta bélyegét Kiki egész napos viselkedésére. Mivel keveset aludt nagyon nyügős volt, néha alig lehetett vele bírni, kritikán alul viselkedet, semmi nem érdekelte igazán csak rohant egyik állattól a másikig semmit se nézet meg igazán. Na, a fókáknál elszakadt nálam a cérna, és közöltem vele, hogy vagy megpróbál normálisan viselkedni, vagy indulunk haza, na, ez egy kicsit lenyugtatta és innentől kezdve viszonylag normálisan viselkedet. Nagyon tetszettek neki a zsiráfok meg is merte etetni őket, szinte az összes zoo csemegénket oda adta neki. Itthon meg kellet állapítanom, hogy többet nem engedhetem, hogy Apa fényképezzen, mert egy képet se csinált Kiki zsiráf etetéséről, de az össze állatról meg kígyóról, plusz virágról, amit láttunk van képünk csak épp a gyerekeket felejtette el lefényképezni, ha véletlenül csinált is róluk képet az pocsék lett. Mondanom se kell, hogy Zitus kb. az állatkertbe érkezésünktől számított 10 percen belül elaludt, és csak akkor ébredt fel mikor már kint játszottunk a város ligetbe (de azért egyszer meg kellett etetnem). Az állatsimogatónál a kecsék is nagyon tetszettek Kikinek, főleg, hogy egy kis fekete állandóan kiugrált, és az megmerte simogatni, és kitalálta, hogy hozzuk is haza, (nem tudom, mit szóltak volna hozzá a szomszédok), de amikor bement a többi állathoz akkor megijedt, mert ráugráltak, sőt egyik még a pólóját is meg kóstolta. Gondoltam, hogy kicsi még ahhoz, hogy bemenjen a sok állat közé, de annyira szeretett volna bemenni, hogy megengedtem neki, de nekem lett igazam, mert azért félt ott. Mikor már láttuk, hogy már nagyon fáradt elindultunk haza, de a városligetbe meglátta a játszó teret egyből felélénkült, így még ott is eltöltöttünk egy kis időt. Mikor vissza értünk az autóhoz agy szép büntetést találtunk a szélvédőn, pedig direkt messze álltunk meg az állatkerttől, hogy biztos jó helyen álljunk, de nem jött össze. Érdekes, ott ahol álltunk nagyon sok autó parkolt, de rajtunk kívül csak még egyet büntettek meg, ilyen a mi szerencsénk.


Tátika indul az állatkertbe :)






Tátika állatkerti sétája.




1 megjegyzés: