Harmadik nap az óvodában.

Ma volt az eddigi legjobb napunk az oviban. Ma még korábban értünk oda, mint az elmúlt két napban, és kiderült, hogy a reggeli előtt van egy kis torna, ami nekünk külön öröm, mert Kiki alig várja, hogy végre legyen tornaóra. Mivel a beosztás szerint minden kedd és csütörtök reggel az Ő csoportjuk van beosztva a tornaterembe, így azt hittem, hogy az már mára is érvényes és lelkes anyuka módjára vittem torna felszerelést a gyereknek. De mint kiderült, ez csak októbertől lesz. De Timi néni épp a nagyokkal tornázott, Kikinek is nagyon tetszett, de nem mert beszállni hozzájuk. De aztán jött egy olyan feladat, hogy a gyerekek voltak a baglyok és körbe-körbe kellett szállni az asztalok körül és huhugni, és mikor Timi néni lekapcsolja a villanyt „beszállni” a fészekbe, na, ennek már Kiki nem tudott ellenállni, huhogni és szaladgálni is lehetett ez számára maga volt a csoda. Először csak megfigyelt, hogy miről szól a játék, majd mikor megértette lelkesen csatlakozott a nagyokhoz. Ő volt a kicsik közül az egyetlen, aki bemert állni a többiekhez, a kicsik csak a szőnyegről vagy anyukájuk mellől nézték a nagyokat.
Majd megreggelizek és volt egy kis bent foglalkozás, amit nagyon élvezet. Ezért én szóltam Timi néninek, hogy egy kicsit lelépnék (kellet egy két dolog Zitusnak még a keresztelőre), semmi gond nem volt elköszöntem tőle és elmagyaráztam neki, hogy ebéd után jövők érte. Mikor vissza értem szépen evett a többiekkel, és mikor jöttek ki fogat mosni először észre se vett, majd persze rohant oda hozzám. Timi néni elmesélte, hogy nagyon ügyes volt, semmi gond nem volt vele.
Az ott alvást majd akkor próbáljuk meg, ha visszajöttünk a nyaralásból, és ha sikerül pókemberes pizsamát kapnunk. Bírom, azt sem tudja mi az a pókember, de Ő olyat szeretne.
De szerintem nem lesz semmi gond az ott alvással sem