2010. június 5., szombat

Helyzet jelentés.

Jelentem még élünk és nagyon is jól vagyunk.
Sajnos még mindig nincs internetünk, számomra is hihetetlen, hogy 2010-ben Pestől 30 km-re lévő városban nem tudunk elő fizetni internetre. Találtunk több szolgáltatót is de egyik se tudja bekötni hozzánk a netet, vagy technikai okra hivatkoznak, vagy a sarkon lévő emeletes ház árnyékolja le a vételt, vagy időközben megszüntek, de nem adjuk fel a reményt, hogy nálunk is legyen INTERNET.
De inkább rólunk írok, mi remekül vagyunk, nagyon jó döntésnek bizonyult a költözés, sokkal könnyebb életünk, hogy szinte kétszer akkora házba költöztünk és még kertünk is van.
A költözés nem zajlott egyszerüen, lényeg hogy túl vagyunk rajta, és már majdnem teljesen sikerült berendezkednünk, más csak apróságok hiányoznak.
A gyerekek is nagyon élvezik az új helyzetet, itt már közös szobába raktuk őket és hála istennek eddig bevállt a dolog, bár nagyon féltem, hogy zavarni fogják egymást de nem így lett.
Kristóf hamar átszokott az új oviba, ami sokkal jobb mint a pesti ovi itt már középsőbe jár és rengeteg dolgot tanult. Volt anyáknapi ünnepség amin nagyon ügyesen szerepelt, annyira édes volt. Mondanom se kell hogy Ő a legfiatalabb a csoportba és egyben a legmagasabb is. Észre se lehet venni, hogy a többieknél egy évvel idősebb.
Voltak már kirándulni is a Közlekedési Múzeumba, amit én végig izgulzam annyira féltettem, hisz először volt nélkülünk kirándulni. Én mint igazi para anya kis levélkét is tettem a hátizsákjába az adataival, az elérhetőségeinkel és még azt is leítram, hogy nincs allergiája és nem érzékeny semmire, gondoltam sose lehet tudni, hogy mi történik. Persze Zoli jól kinevetett. De persze semmi gond nem volt, nagyon élvezte a gyerek.
És jövöre már nagy csoportba fog járni, megbeszéltem a vezető ovo nénivel, hogy hagy maradjon ebben a csoportba, ne kelljen neki szeptemberől megint csoportot váltania és az ovo nénik is nagyon kedvesek és szereti őket Kristóf,így az ősztöl neki vágunk a nagy csoportnak.
Elkezdtünk focira is járni amit Kristóf nagyon imád, és élvezni. Nagyon oda figyel az edzéseken,olyan nagyfiú, figyeli, hogy mit mond az edző és próbálja végre hajtani az utasításokat.
Az edzés vége felé szoktak mecset is játszani, hát azt láttni kéne ahogy a sok kis focista kergeti a labdát, azt se tudják mint kell csinálni de olyan kis lelkesek, és halálra szoktam rajtuk röhögni magam, pl: Kristóf lecselezi a saját csapat társát és elrúgja a nagy semmibe a labdát, még nagyon nincs tisztába a szabályokkal.

Zita átváltozott kisangyalkából kis ördög fiókává. Igazi akaratos, harcias kis amazon aki terrorba tartja a négyéves bátyát. Mióta leköltöztünk már stabilan jár, sőt már fut is.
És igazi kislány is mert babázik, olyan édes ahogy a kisbabát cipeli magával. Persze örök harc megy Krisróffal a Viki babáért mert mindkettőnek az a kedvence. Sose gondoltam volna, hogy a 4 éves fiam és az 1 éves lányom babán fog veszekedni.
Hát most csak ennyit tudok írni magunkról, mert hazaért apa is és Ő is netezni akar egy kicsit.
Bocsi, hogy összevissza írkáltam ami eszebe jutott biztos néhol jó nagy zagyvaság de most nincs idő kijavítgatni, és az is bizos hogy ezerszer félre ütüttem, de nem vagyok hozzá szokva a laptophoz.

Mindenkit puszilunk és kellemes nyarat.

1 megjegyzés:

  1. Jupppijé! Üdv újra itt, örülök, hogy jól érzitek magatokat az új helyen! Reméljük, a netes probléma is megoldódik hamarosan, aztán újra gyakrabban olvashatunk rólatok! Puszi nektek!!!:)

    VálaszTörlés