Búcsú a bölcsitől.

Eljött az utolsó nap a bölcsibe, kis Maki ma volt utoljára bölcsödében. Annak idején Kiki másfél évesen kezdet meg bölcsődei pálya futását mikor én visszamentem dolgozni. Mivel akkor az állami bölcsődében nem volt hely így a Chinoin magán bölcsijébe tudtuk beíratni. Akkor még azzal a bölcsivel nagyon meg voltunk elégedve (nem volt viszonyítási alapunk), nagyon kedvesek voltak a gondozó nők, viszont Kiki nagyon sokat betegeskedett. Ez után a nyár elején derült ki, hogy felvettek minket az állami bölcsibe ősztől. Apával nagyon sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen, maradjunk itt vagy menjünk át az államiba, hiszen mi is pénzből élünk tudtuk másra költeni a bölcsi árát, de az ember annyi rémséget hall az állami bölcsikről, ovikról. A végső döntést az adta mg, mikor egyszer Apa ment Kristófért, és elvitte az egyik gondozónőt a gyerekéért, és Ő mesélte, hogy az ő gyerek is a mellette lévő óvodába jár, és nagyon meg van vele elégedve. Tudja, hogy maga ellen beszél, de nyugodtan vigyük át a gyereket, mert nagyon jók az állami bölcsik is. Így végül is szeptemberben át vittük Kikit az állami bölcsibe, és hálás vagyok az égnek, hogy így döntöttünk, mert nagyon meg voltunk vele elégedve. Igaz az elején voltak nehézségeink, mivel a magán bölcsibe nagy lazaság volt, nem kellet semmilyen igazolás, ha nem ment a gyerek. Itt viszont nagyon szigorúan vették ezeket a dolgokat, mindig előre kellet szólni, ha nem ment a gyerek, vagy orvosi igazolást kértek. Az után mi is megszoktuk, hogy itt más szokások vannak, és Ők is megismertek minket, és úgy gondolom, hogy tényleg jó helyen volt a gyerekem, oda figyeltek rá, és sokat tanitgatták. A legfőbb előnye még is az volt, hogy Kristóf itt soha nem volt beteg (pont egy éve nem voltunk gyerek orvosnál) nagyon sokat voltak a levegőn. Mikor meg tudtam, hogy kint alszanak az udvaron kicsit meg ijedtem, hogy fog az én gyerekem az udvaron aludni, ahol annyi érdekes dolog van és minden elvonja a figyelmét. De nem volt semmi gond. Nagyon sok program volt, mikulás, mézeskalácssütés, farsang, anyák napja, gyereknap, és lesz még búcsú buli is. Nagyon sajnálom, hogy véget ért az a korszak, remélem, ha sikerül valamelyik oviba felvettetni Kristófot ott is ilyen jól fogja magát érezni.
Kicsit fájt a szíven mikor ma utoljára mentünk oda. Szeretném megköszöni azt a gondoskodást és törődést megköszöni Csilla néninek, és Judit néninek amit Kristófnak adtak.