Képek.

Mostanában nagyon egyhangúan telnek a napjaink, munka, ovi, bölcsi stb. Így sok minden nem történik velünk, bezzeg majd a jövőhét vége, onnantól aztán minden percünk be lesz táblázva.
Most csak egy pár képet osztanék meg a gyerekekről.


Fürcsi után egy kis bóhockodás

 A lego továbbra is nagy sláger nálunk.

 Délutánonként pedig ilyen feladatokat old meg Kristóf hibátlanul, igaz a külalakon még dolgozni a kell:)

3:1 az iskola javára.

Nálunk még mindig az iskola kezdés a téma, valahogy még mindig nem tudom eldönteni, mi is legyen a mi kis Makinkkal.
Az iskola mellett szóló érvek:
1. Beszéltem péntek délután Hajni nénivel, aki arról győzködött, hogy Kristóf teljesen iskola érett, Ő nagyon javasolja, hogy szeptemberbe a rendes első osztályt kezdjük meg, mert szerinte még a nulladikba is unatkozna, hisz az oviban minden feladatlapot, feladatot hibátlanul megcsinál. Szerinte mindenféle kép menjen elsőbe.
 Én meg hiszek neki, hisz mégis csak ez a szakmája, és tényleg úgy látom, hogy nagyon törődik Kristóffal és nagyon oda figyel rá. És mióta járunk hozzá a fejlesztő tornára, rengeteget fejlődött a grafológiai készsége, szeret színezni, az egész étkezőnk falát az Ő karácsonyi színező díszítik, mér az írásán még van mit javítani.
Ugye járunk a Tanodába (iskola előkészítő), ott is minden feladott hibátlanul megcsinál, ma is 3 matricát kapott.

2. Az előzetes elképzelések szerint, a mi körzeti  iskolánkba ha minden igaz 2 első osztály indul, ami azért fontos mert tavaly csak egy indult 32 fővel, és szerintem nem mindegy, hogy 20-an vagy 32-en vannak egy osztályba. Nem merem megkockáztatni, hogy ha marad jövőre csak egy osztály induljon.
És ami a legfontosabb, hogy az a tanító néni akit én nagyon szeretném ha Kristófot tanítaná, szeptemberben az egyik első osztályt fogja kapni, mivel most negyedikesei vannak.És mindenhol azt olvasom, hogy nem iskolát kell választani, hanem tanító nénit. Hajni néni szerint is Kristófnak ez a tanító néni lenne a legideálisabb.

3. Ma délután beszélgettem, az utcánkban lakó tanító nénivel (neki most elsősei vannak), és azt mondta az Ő tapasztalatai alapján nem érdemes még egy évet az óvodába maradi, szerinte is csak egy divat az a szülők részéről. Szerinte ha Kristóf nyitott, érdeklődő és az Ovo nénik is úgy látják, jobban jár a gyerek ha megkezdi az első osztályt.Szerinte meg nem számít, hogy még csúnyán ír, sokat változik majd még az az iskolába.
És az Ő osztályába is vannak "idősebb" gyerekek, és hiába irtják be a szülők minél később  a gyereket az iskolába attól nem lesz "okosabb" a gyerek.

És az az egy iskola ellenni érvem Maki kora, az, hogy tavaszi születésű, nem akarom, hogy Ő legyen a legfiatalabb az osztályba.Már a méretei alapján, már most 8 évesnek néz ki. legalább 125 cm, magas, hanem több.

Szóval egyenlőre úgy néz ki, hogy Ősszel neki vágunk az iskolának Kristóf legnagyobb örömére, hisz az sem elhanyagolható szempont, hogy Ő nagyon szeretne menni.

Zitus a fotogén.

Tegnap megkaptuk a bölcsiből azokat a képeket, amiket egy másik szülő készített a mikulás és a karácsonyi ünnepségen.A képeket elnézve világossá vált számunkra, hogy a lányunk nem a kamerának teremtetett.

Még véletlenül se nézne bele a kamerába.

Foci karácsony.

2011 karácsonya.

Az idei karácsonyunk nagyon felemásra sikeredett.Már a készülődés sem olyan volt mind eddig, hisz már én is dolgozom, és így nem marad mindenre annyi időnk mind eddig, a gyerekek is az utolsó napig mentek óvodába, bölcsibe, csak akkor tudtak itthon maradni mikor már Eninek sem volt iskola, és napközben tudott rájuk vigyázni. Az ajándékokat már korán beszereztem, volt olyan amit már októberben megvettünk. Kicsit talán elszálltunk az ajándékok terén, mert rengeteg mindent kaptak.
Szerencsére úgy alakult a beosztásunk, hogy Zoli és Én is itthon voltunk 24-én,kicsit másként csináltuk a karácsonyt mind eddig, mert most a gyerekek is részt vettek a karácsonyfa díszitésében, eddig a fa is a meglepetés része volt.Most is sokat voltunk szent este 11-en, vacsora után elmentem a gyerekekkel sétálni, megnéztük, hogy minden hová, hozott-e fát a Jézuska, addig a mi ajándékaink is a fa állá kerültek.
Voltán örömködés mikor haza értünk, szinte mindenki ajándékát a gyerekek bontották ki, annyira nagy izgalomba voltak.
Egész este játszottunk, hozott a Jézuska jó pár társat, remekül szórakoztunk társasozás közben.
A másnap már nem alakult ilyen jól, mert szegény anyukám reggel elcsúszott és olyan szerencsétlenül esett, hogy maga alá szorult a keze, és eltört a csuklója. Így az egész délutánt a Balasetiben töltöttük.
Másnap a Pesti papáéknal voltunk, megnézni oda mit vitt a Jézuska.Sajnos nálunk nagyon hamar elszállt az a pár nap, főleg, hogy keddtől már mind ketten dolgoztunk.

Szépségeim

 A káosz

 Még mit bonthatnék ki