Elmúlt napok eseményei.

Jó rég írtam, érdekes most hogy a gyerekeken kívül nincs, más dolgom még kevesebb időm van, mint eddig, nem tudom a tanulást, hogy oldottam meg.
Múlthét csütörtökön végre eljutottunk strandra, mert Kiki már nagyon akart menni, minden reggel miután felkelt ment az ablakhoz megnézni milyen idő van, lehet-e strandra menni. Megígértük neki, hogy csütörtökön minden féleképpen elmegyünk standra. Reggel elég borús idő volt, de nem adtuk fel a reményt, így elkezdünk készülődni, mikor rájöttünk, hogy a tűzben minden táskánk elégett, így szatyrokban és Kiki táskáiba pakoltunk. Felvettük Ildi mamát és indultunk fürödni, Kiki kb. 2 percenként kérdezte meg mikor érünk oda, annyira be volt zsongva. Mire odaértünk már kelleme idő volt, nagyon jól éreztük magunkat, Kristófot kisem lehetett szedni a vízből, legjobban azt élvezte mikor az Apjával lubickolhatott a nagy vízben. Egész sokáig bírtuk tekintve, hogy volt velünk egy 3 hónapos tündéreke is, aki remekül viselkedett, jól elnézelődött a pokrócon és rájött, hogy kell ejtőernyőznie, csuda édes volt, a szomszédos plédekről is mindig oda mosolyogtak a gyerekre, és gyönyörködtek benne milyen szép. (az én mellem meg dagadt a büszkeségtől) aztán elkezdett cseperegni az eső és haza indultunk aminek Kiki nem örült és sírva fakadt, hogy Ő még maradni akar.Vasárnap mikor Apa ment dolgozni sajnos összetőrte a kocsit. Épp hogy elindult mikor telefonál, hogy baj van, mert karanbolózott, én nagyon megijedtem, de Ő nyugtatgatott, hogy neki nincs semmi baja csak a fejét ütötte be egy kicsit, de a kocsi viszont összetört. Nagyon ideges lettem, annyira aggódtam Apa miatt. A balestet, úgy történt, hogy 4 autó ment egymás után, legelöl egy rendőrautó, aki hirtelen lefékezett az út közepén a középső két kocsi még épp, hogy meg tudott állni, de sajnos Apa már nem így összetolt az előtt álló autókat. Szegényemnek még soha nem volt balesete, és ez nagyon megviselte, főleg, hogy az első autóban egy kisgyerek ült (szegény úgy sírt mikor elmesélte). A lényeg, hogy csak a mi autónknak lett baja, a többi autó megúszta egy kisebb karcolásokkal. A többi sőför rendes volt, mert nem Apát hibáztatták, hanem a rendőrt, hogy miért satufékkel áll meg az út közepén. Na, mindegy így persze Apa a hibás és így a biztosító nekünk nem fizet. Jött apukám és levittük a kocsit Monorra Ezért a jogosítványom ára elúszott, nem baj az a lényeg, hogy Apának nem lett baja.

Tegnap kész lett az autónk, és metróval és vonattal mentünk le Monorra, amit a gyerekek nagyon élveztek. Kiki teljesen odáig volt a tömegközlekedésért. Zitus magamra kötöttem úgy vittük, nagyon szereti a mei tait, egyből elalszik benne, a vonatozást is nagyon jól viselete, végig nézelődött, az tetszett neki a legjobban mikor úgy fogtam, hogy kilátott az ablakon. Kiki meg végig izgett-mozgott alig bírt magával, kb. Kőbányáig elég jól elvolt, néztük a tájat, az autókat, de utána a már kezdte elunni magát, jött a kalauz és megengedte neki, hogy Ő adjon jegyet egy másik utasnak Ő nyomtathatta ki a jegyet, ami nagyon tetszett neki.

Hazafele már kocsival jöttünk, teljesen kicserélték az elejét, Új motorháztető, új fényszórók, meg még valamit kicseréltek, de annak nem jut eszébe a neve. Új is szerettünk volna lecserélni az autót, agy legalább van egy félig új autónk.