Mióta Zita megszületett, azóta Ő nem fogad el cumit, hanem már az első nap óta a hüvelyk ujját szopizza. Tündér édes, ahogy csinálja. Sokan meg szoktak állítani minket az utcán, boltban, stb., hogy milyen aranyosan cumizza az ujját, és persze jön a sok okoskodás is, általában azzal, jönnek, hogyan fogom leszoktatni róla, meg nem jó, ha az ujját cumizza. Múltkor is megállított, egy hölgy, hogy az Ő lánya is pont ugyan így szopta az ujját, és milyen nehezen szokott le róla. Egy másik anyuka meg azt mondta, az Ő fia meg akkor is játszó cumit cumizott mikor iskolába ment. Annyira szeretem, hogy adják a jó tanácsokat, mintha meg tudnám akadályozni, hogy szopja az ujját, meghat olyan édes is ilyenkor. Nem beszélve arról, hogy a nővérem is iskolás koráig szopta az ujját, egész családi cselszövés kellett ahhoz, hogy leszokjon róla, én soha sem cumit, se az ujjamat nem szoptam még is nekem állnak ki a fogaim, ezért az erről szóló mondáknak sem hiszek. Kristófot is nagy nehezen leszoktatnunk a cumiról, Zitus is csak leszoktatjuk majd valahogy ha eljön az ideje, most még gyönyörködünk benne. Főleg, hogy az ujjacskája tudja megnyugtatni, és elalváshoz is kell neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése