2009. június 22., hétfő

Apák napja

Hivatalosan tegnap volt apák napja, és mi egy apró ajándékkal köszöntöttük apát e jeles napon, hogy tudja, hogy mennyire szeretjük, és milyen jó apának tartjuk.Beácskának ezúton is megkőszöném az ötletet és az ajándék elkészítését. Bea ötlete volt az ajándékozás, bevallom én nem is tudtam erről a napról. Ő készített egy nagyon szép egy italcímkét amit egy üveg italra ragasztott nagyon ötletes volt. Apa nagyon meghatódott és örült neki



Mikor leszek én is felnőtt?

Mondd el nekem, Apa!

Nem vagyok még iskolás,

De nem is vagyok baba!


Mondd el nekem, milyen érzés

Apukának lenni?

Szeretsz-e, mondd, korán reggel

Dolgozóba menni?


Jó érzés-e hazaérni,

Megölelni engem?

Látod-e, hogy egész kicsit

Ma is nagyobb lettem?


Jó érzés-e betakarni,

Puszit adni este?

Maradj itt az ágyam mellett,

Kérlek, ne menj messze!


Rajzoltam egy képet neked,

Te vagy rajta, nézd meg!

Én vagyok a kisgyerek és

Kézen foglak téged!



2009. június 20., szombat

Egy csepp anyatej

Kristóf mindent megtesz a szoptatás érdekében, még fejni is képes, hiszen tudja milyen fontos az anyatej a csecsemő számára.


2009. június 19., péntek

Zitus alvási pozíciói.


Zituska mostanában érdekes pózokban tud aludni.És csak a kiságyában hason fekve tud elaludni. Vagy a mei tai-ben rajtam..

Búcsú a bölcsitől.

Eljött az utolsó nap a bölcsibe, kis Maki ma volt utoljára bölcsödében. Annak idején Kiki másfél évesen kezdet meg bölcsődei pálya futását mikor én visszamentem dolgozni. Mivel akkor az állami bölcsődében nem volt hely így a Chinoin magán bölcsijébe tudtuk beíratni. Akkor még azzal a bölcsivel nagyon meg voltunk elégedve (nem volt viszonyítási alapunk), nagyon kedvesek voltak a gondozó nők, viszont Kiki nagyon sokat betegeskedett. Ez után a nyár elején derült ki, hogy felvettek minket az állami bölcsibe ősztől. Apával nagyon sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen, maradjunk itt vagy menjünk át az államiba, hiszen mi is pénzből élünk tudtuk másra költeni a bölcsi árát, de az ember annyi rémséget hall az állami bölcsikről, ovikról. A végső döntést az adta mg, mikor egyszer Apa ment Kristófért, és elvitte az egyik gondozónőt a gyerekéért, és Ő mesélte, hogy az ő gyerek is a mellette lévő óvodába jár, és nagyon meg van vele elégedve. Tudja, hogy maga ellen beszél, de nyugodtan vigyük át a gyereket, mert nagyon jók az állami bölcsik is. Így végül is szeptemberben át vittük Kikit az állami bölcsibe, és hálás vagyok az égnek, hogy így döntöttünk, mert nagyon meg voltunk vele elégedve. Igaz az elején voltak nehézségeink, mivel a magán bölcsibe nagy lazaság volt, nem kellet semmilyen igazolás, ha nem ment a gyerek. Itt viszont nagyon szigorúan vették ezeket a dolgokat, mindig előre kellet szólni, ha nem ment a gyerek, vagy orvosi igazolást kértek. Az után mi is megszoktuk, hogy itt más szokások vannak, és Ők is megismertek minket, és úgy gondolom, hogy tényleg jó helyen volt a gyerekem, oda figyeltek rá, és sokat tanitgatták. A legfőbb előnye még is az volt, hogy Kristóf itt soha nem volt beteg (pont egy éve nem voltunk gyerek orvosnál) nagyon sokat voltak a levegőn. Mikor meg tudtam, hogy kint alszanak az udvaron kicsit meg ijedtem, hogy fog az én gyerekem az udvaron aludni, ahol annyi érdekes dolog van és minden elvonja a figyelmét. De nem volt semmi gond. Nagyon sok program volt, mikulás, mézeskalácssütés, farsang, anyák napja, gyereknap, és lesz még búcsú buli is. Nagyon sajnálom, hogy véget ért az a korszak, remélem, ha sikerül valamelyik oviba felvettetni Kristófot ott is ilyen jól fogja magát érezni.
Kicsit fájt a szíven mikor ma utoljára mentünk oda. Szeretném megköszöni azt a gondoskodást és törődést megköszöni Csilla néninek, és Judit néninek amit Kristófnak adtak.

2009. június 18., csütörtök

Átfordult

Nagy csoda történt velünk az előbb. Én az ágyon tanultam, Zitus a földön, a játszószőnyegén nézelődött, látom, hogy már teljesen oldalra van fordulva és mohon rágcsálja a kisöklét. Miközben olvasgattam azért a fél szemem mindig rajta volt, egyszer csak nagy nyögések közepette átfordult a hasára, igaz a keze még beszorult, de hihetetlen, hogy 12+2 napos sikerült átfordulnia a hátáról a hasára.

Gratulálok, kicsi lánykám nagyon ügyes vagy.


2009. június 13., szombat

Így szoptattok ti

Valamelyik nap mikor épp etettem Zitát, Kiki is csatlakozott hozzánk és Ő is megetette Viki nevű babáját. Akin azért nincs ruha mert utána ment fürődni. Kristóf is gondoskodik az Ő babájáról.
Imádom.


Lemaradt képek Zitusról




2009. június 12., péntek

A mi lányunk.

Szegény Zitus mostanában nagyon háttérbe szorult mostanában, mindig csak a bátyáról írok. Ezért most tartok egy rövid beszámolót csak róla. Zitus már 11 hetes igazi tündér lány. Én nem tudom, hogy azért mert második gyermeknek érkezett hozzánk, vagy, mert ő lány, vagy egyszerűen ilyen a természete, de vele minden sokkal könnyebb, mint annak idején Kristóffal, sokkal nyugodtabb kisbaba, nem sír csak akkor, ha tényleg valami baja van, ha álmos vagy fáj a pocakja. Különben meg mosolyog és gügyörészik egész nap. Imád a hasán aludni, az altatás is sokkal könnyebb vele, miután evett berakom a kiságyba, pár percig még elnézelődik és csendben elalszik. Én ilyeneket nem tapasztaltam annak idején Kristóffal vele egy tortúra volt az altatás.

Szerdán voltunk a kolleganőméknél kisbaba nézőben, hiszen neki is nemrég született meg a kislánya. Hihetetlen mekkora különbség volt a két baba között nagyon meglátszott az 5 hét különbség. Edina egy igazi jól táplált kis húsi gombóc, Zitus meg arra gyúr, hogy manöken legyen, mert iszonyú hosszú és vékony baba, de nem hinném, hogy éhezik, mert az éjjel is 9 órát aludt egyben, és tényleg nagyon keveset sír.

Hétfőn kilyukasztották a kis fülecskéjét. Én is segítettem lefogni, míg belerakták a fülbevalót, szörnyű volt, mikor az elsőt csinálták szólni akartam, hogy mégse kínozzuk meg szegénykémet, de megnyugtattak, hogy csak a látványa szörnyű. És tényleg miután már nem fogtuk le, már nem is sírt. Nagyon nagy kislánynak látszik fülbevalóval, kellett pár nap mire megszoktam, de nagyon szép lett vele.

És mostanában rákapott arra, hogy szopja a kisujját (most is hallom, hogy cuppog), nem tudom, mi rosszabb a cumi vagy az ujjszopás, de mit csináljak, kössem hátra a kezét, hogy ne szopja, meg olyan édes megnyugtatja vele magát. Olyan nagyon féltem a fogait, de a cumit nem fogadja el, egyszerűen kiköpi. ( én soha nem cumiztam mégis így jártam)

2009. június 11., csütörtök

Képes beszámoló az elmúlt hetekről.

Mivel az elmúlt hetekben vizsgáztam és Apa is itthon von szabin nem nagyon volt ide ülni időm. nagyon sok programot szerveztünk a gyerekeknek ( na jó Kikinek) voltunk Margit szigeten, Minimax gyereknapon, és nagyon sokat horgásztunk, ja és persze voltunk a gyerek szigeten is. Most ezekről rakok fel egy pár képet, mert nagyon sok lenne leírnom az eseményeket, és mivel az államvizsgára még egy tételem sincs kidolgozva csak ennyire van időm.
Gábor és Zitus


Gyereknapon még hokiztunk is
Gábor és a nagy fogásZitus így tűrte, hogy egész nap úton voltunk


A magányos horgász
Csipet csapat
Gyerek szigeten, mindent kipróbáltunk, vezetünk, körhintáztunk, infracsatáztunk

2009. június 8., hétfő

Végre vége

Ha minden igaz, és sikerült a mai vizsgám akkor jelenthetem, hogy véget ért az utolsó vizsga időszakom JUHÉJ.
Már "csak" az államvizsga lesz 30-án, de most egy pár nap pihenést engedélyezek, és talán ide is többet tudok jönni.

2009. június 1., hétfő

Még élünk.

Jelentem még élünk, de mostanában nincs sok időm ide ülni a gép elé. A múlt héten szinte minden napra jutott valami program.

Először is kedden gyereknap volt a bölcsibe, persze nekem az nap vizsgám volt és mind a kettő pont egy időpontban. Így Apa elvitt engem a suliba, majd rohant a bölcsibe, Ildi mama meg vigyázott Zitusra, mert a nagy meleg miatt Ők nem mertek lemenni a bölcsibe.

Apa ügyesen helyt állt a böliben, jól érezték magukat volt zizi, bambi, meg körhinta. Nagyon örülök, hogy annak idején mégis ezt a bölcsit választottam, és nem maradtunk a magán bölcsibe. Volt a gyerekeknek ugráló vár, arc festészet, meg közős mókázás. Apa elmeséléséből nekem az tetszett a legjobban, hogy az arcfestészetnél a hölgy megkérdezte Kikit, hogy mit szeretne mit fessen neki a válasz hóembert, mondták neki, hogy nem muszáj a bölcsis jelét választania, bár mit kérhet, így az én fiam házikót kért, jól nézet ki a sok tigris, cica, stb. között neki egy házikó volt az arcán, már most látszik az egyéni stílusa ( hi-hi)

De mivel Apa mostanában sokat dolgozott, így Ő leginkább azt élvezte, hogy vele lehet.

Szerdán a doktor nénihez kellett mennünk, mivel Zitus 2 hónapos lett (róla is szeretnék egyszer bővebben írni, ha az időm engedi). Ő egy csodálatos lányka, annyit kommunikál, hogy szinte el sem hiszem, hogy csak 2 hónapos. A védőnő is megjegyezte milyen szépen reagál arra, ha hozzá beszélnek, szinte olyan mintha válaszolna az Ő baba nyelvén. Zitus már 63cm és 4800g, centiben már utol érte a bátyát, de a súlya majd 1 kiloval könnyebb, a védőnő szerint ezen ne aggódjak, látszik, hogy szép kiegyensúlyozott baba. Most már kezdem azt gondolni, hogy annak idején lehet, hogy túletettem a Kristófot és ezért volt olyan hasfájos, Apa szerint ez hülyeség szerinte az egyik fiú a másik meg lány ezért van ekkora súly különbség köztük. Kicsikém egyből két oltást is kapott, mivel pont volt a doktornőnek peomococcus (nem tudom, hogy kell leírni) vakcinája így azt is beadattuk neki. Elég jól viselte a kis drágám, mire felöltöztettem mát újra mosolygott. Bezzeg a bátya, na, ő megmutatta milyen az igazi hiszti, 3 év alatt nem volt olyan rossz, mint abba az ½ órában égett is az arcom rendesen. Neki a kullancs elleni ismétlését kellet beadni, na, amilyen ügyesen viselet az elsőt most olyan szörnyű volt, már be se akart menni, Apának úgy kellet lefognia, kint meg szóba se állt a védőnővel, nem engedte, hogy megmérjék, nem válaszolt a kérdésekre, most szerették volna kitölteni a 3 éves státusz vizsgálatra vonatkozó adatokat. De a legszebb az volt, hogy úgy elszaladt, hogy a parkolóba értem utol. Nem értem miért viselkedett így, miután eljöttünk már nem volt semmi gond vele.

Ezek után kicsit féltem, hogy fog viselkedni más nap a fogorvosnál. Mivel Kristóf múlthéten, Monoron volt, lemaradt a fogorvosi vizsgálatról a bölcsben, és mivel ez a vizsgálat kell, az egészségügyi kartonjára el kellet vinnünk fogorvoshoz. Ott nagyon ügyesen viselkedett, beült a fogorvosi székbe és megmutatta a fogacskáit, amit nagyon szépnek találta doktornő, de látszik, hogy ez sztk. Meg akartam kérdezni, hogy a fogszabályozást mikor lehet a legkorábban elkezdeni, mert nagyon félek, hogy nehogy olyan fogai legyenek, mint nekem. Hogy ezt elkerüljük, minden megteszünk, hogy szépek legyenek a fogai. Na, a Nő jól elhajtott, hogy mit akarok még csak három éves, nagyon kedves volt, látszott rajta, hogy marhára nem érdekli a téma, csak menjünk már. Na mindegy az a lényeg, hogy szépek a fogai, mert míg kint vártunk, találkoztunk az egyik bölcsis társsal akit vissza hívtak, mert már vannak lyukas fogai.

Húú most már nagyon álmos vagyok, majd holnap folytatom a gyereknappal meg a pecázással.