2010. augusztus 2., hétfő
Kacsacsőr avagy a nagy esés.
Tegnap délután meg volt Maki első nagy esése a biciklivel. Sikerült kint anyáéknál megcsókolni a a földet , az egyik kanyart túl gyorsan vette be, és egy óriásit borult. Voltám nagy sírás-rívás nagyon megijedt a kicsikém (meg én is), teljesen feldagadt a szája, lehorzsolta a felső ínyét plusz még az orra is vérzett. Kb. 10pecig nagyon sírt a fájdalomtól és az ijedségtől, aztán szép lassan megnyugodott, majd azért kezdett el sírni, hogy nem mehet vissza a fiúkhoz játszani. Persze vissza engedtem, hogy ne gondoljon a sebére . Mire indultunk már semmi baja nem volt, és még haza is kerekezett.
Reggelre azért már egy fokkal jobban nézett ki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése