2009. november 24., kedd

Mei tai te csodás.


Mostanában Zitus elég nyügüske délelőttönként, így az idő nagy részét a hátamon tölt, mert így a legkényelmesebb mind kettőnknek. Zita is jól érzi magát és én is tudok haladni a házimunkával. A hátamon logó gyerekkel, már profin tudok takarítani, vasalni és főzni. Van, amikor el is alszik így ilyen kor az a legnehezebb, hogy úgy bogozzam ki, hogy ne ébredjen fel, és be tudjam rakni a kiságyba pihenni. Még tökéletesítenem kell a hátra való felkötést mert még elég bénácskán megy.


Nagyon jól érzem magam anya hátán, mert innen mindent láttok, és anya is közel van, és nem tud lerakni :)

Mikor már elfáradok szunyókálok így egy kicsit

1 megjegyzés:

  1. Úh, hát, azért anyának így se lehet könnyű!
    Nekünk is volt ilyen korszakunk, olyan 4-7 hós koromig tartott, én akkor hintába kerültem, ami a konyhaasztalra, és így együtt főzhettem anyával. Mást nem nagyon hagytam, hogy csináljon, csak nagy balhék árán :):P

    Álommanó

    VálaszTörlés