Döbbenet.

Szerdán valaki ellopta a folyosónkról a gyerek plédeket!
Nálunk úgy van, hogy a mi oldalunkon a három lakás egy nagy ráccsal van leválasztva, így az ajtónkig senki nem tud eljönni. És a gyerekekért se kell aggódni mikor a két lakás között rohangálnak. Szerdán indulunk Zitussal Kristófért az oviba, berakom a gyereket a babakocsiba és nyúlok a plédért (mindig a babakocsi tetejére szoktam rakni) és nincs ott, bemegyek, a szobába megnézem a fotelt hátha oda raktam, de ott sincs, kérdezem Zolit, hogy nem-e látta, de ő sem találkozott velük. Gyorsan szétnézek a lakásban, de a plédek sehol sincsenek, mikor leesik a tantusz, hogy bizony valaki átnyúlt a rácson és elvitte a gyerekplédeket. Kérdem én milyen ember az, aki képes ellopni egy babakocsiról a babatakarót. Számomra hihetetlen, hogy milyen világot élünk és milyenek az emberek. Nem is az ára miatt vagyok ideges, hiszen nem egy nagy tétel, hanem ezt a takarót még a Kristóf kapta a tesómtól mikor megszületett és úgy szerettük, mert olyan jó meleg volt.