Fényképezkedés.

Idén is volt az oviban a szokásos fényképezkedés, de sajnos elég későn írták ki az időpontot, ráadásul délutános is voltam, így nem nagyon volt időm készülődni rá. Szeretem volna ha megint készülnek közös képek a gyerekekről, mivel én a fényképezés napján dolgoztam Eni vitte be Zitust az oviba. Pár nap múlva meg is kaptuk a képeket, amik szerintem borzalmasak lettek, Maki mindegyik képeken pofákat vág, nagyon mesterkéltek lett, amilyen jók lettek a tavalyi képek olyan szörnyűek lettek az ideiek. Kicsit el voltam keseredve, hisz nálunk már hagyománnyá vált,hogy karácsonykor ilyet hoz a Jézuska a nagyszülőknek.
Szerencsémre a múlthéten szóltak a bölcsiben, hogy ott is fényképezkedés lesz hétfőn, hipp-hipp hurrá, gondoltam, még is lesz fénykép a gyerekekről.
Zitusnak vettem egy gyönyörű fekete-piros kis ruhát, amiért Zita teljesen megveszett. Hétfőn is mindenképpen abban szeretett volna menni a bölcsibe, de mivel hideg is volt, megféltem, hogy nehogy összekoszolja nem adtam rá. de a kisasszony akkora hisztit rendezett,hogy mégis engednem kellett, és megengedtem neki, hogy felvegye.
Mikor oda értünk a bölcsibe szóltak is, hogy mehetünk egyből fényképezkedni a gyerekekkel, a gond csak az volt, hogy a ruha alá adott pólót le kellett venni a kisasszonyról, ami óriási hisztit eredményezett ott is, Zolinak 1/2 óra hiszti és sírás után sikerült rávennie, hogy levegyük a pólót.Közben a mi kis műsorunk alatt persze elkezdődött a fényképezkedés a többi gyerekkel, ezért várnunk kellett a sorunkra.
Na, végre mi jövünk, Kristóf szépen be áll a karácsonyfa mellé, de Zitus újabb hiszti rohamot kap, hogy Ő nem akar fotozkodni, és nem megy be ( itt már teljesen kész voltam), újabb nyugtatás, oda adtuk neki a "kokot" (takarója) így kezdett megnyugodni, és megígértem neki, hogy ha engedi, hogy a bácsi lefényképezze, akkor nem kell ott maradnia ebédig, hanem haza jöhet velünk.És láss csodát majd egy óra hiszti után végre mind a két gyerek ott állt a fényképész előtt, igaz Zita kicsit csapzottan a haja teljesen szét jött, a szemei kisírva, kíváncsi leszek milyen képek születtek.
Persze szó se lehetett róla, hogy a piros ruhát levegyük róla, így a novemberi hidegben az én kislányom egy száll harisnyába és kisruhában közlekedett egész nap

.