Vasárnapi ebéd

Tegnap Maki egész délelőtt tévét nézet, amin Én már kezdek egy kicsit kiakadni, mert mostanában nagyon sokat néz Tv. Apa szerint ne aggódjak, ha jó idő lesz úgy is többet leszünk kint és akkor nem lesz tévézés. Először sikerült rávennem, hogy inkább olvasok, neki csak ne tévézzen, ez egy ideig be is jött, mert imádja az Anna és Petit. Utána megkértem, hogy segítsen az ebéd elkészítésbe, valamit mindig ki kell találni, hogy lekössem. Így Maki neki állt csirkét panírozni, olyan édes volt nagyon lelkesen csinálta, igaz az egész konyha lisztbe úszott (ilyenkor nem baj, hogy kicsi konyhánk van), és a végén nem lehetet meg különböztetni, hogy melyik a liszt és melyik a zsemlemorzsa úgy összekeverte őket. De mint egy igazi kis szakács utána el is mosogatott.

Délután olyan szépen sütött nálunk a nap, hogy átmentünk az Omszki tóra kavicsokat dobálni, és olyan kis távirányítós hajókat nézni (nem tudom mi a hivatalos nevük). Jó tett a friss levegő neki, mert utána nem kellett altatni, mire hazaértünk már be is ájult.

Így készült a vasárnapi ebédünk:







A jó chéf a végén el is mosogat

A jól megérdemelt pihenés