2011. február 28., hétfő

Horgászbot

Kristóf nagyon szeret horgászni járni az apjával, és már alig várja a jó időt, hogy idén is mehessenek. Ahányszor elmegyünk egy tó mellett, mindig szól, hogy ide is jöjjünk majd el pecázni.
Szombaton délelőtt nálunk elég hűvös volt, mivel kimenni nem nagyon tudtunk neki álltunk alkotgatni a gyerekekkel. Amíg én az ebédet készítettem ők csak festegettek, de ahogy már én is oda tudtam közéjük ülni, komolyabb munkába kezdtünk.Én vágtam a halacskákat, a gyerekek meg kifestették őket. Még a jó múltkor kapott ujjfestékeket használtuk, nem tudom, hogy a többi ilyenfajta festék milyen, de a miénk inkább zselé szerű, mint festék. Zitus is lázasan festette a halacskákat, de Ő inkább eláztatta őket, mint sem festette volna, a halakon fél cm vastagon állt a festék. De olyan kis lelkesen csinálta a kis drágám. Miután megszáradtak összeragasztottuk őket, és felkötöttük hurkapálcikára, nagyon jópofák lettek.
Mire kész lettünk velük a nap is kisütött, így kimentünk sétálni egyet, persze a horgászbotok is jöttek velünk.
Pár házzal feljebb van egy udvar ami tele van háziállatokkal kacsa, liba, tyúk, kakas...stb, azokat mentünk megnézni, és az árokban már zöldelt a fű, a gyerekek egyből neki álltak szedni az állatoknak, nem mondom el hogy néztek ki utána, mivel a föld még tiszta sár volt, szegény Zita a végén már a csizmáját is alig tudta emelni annyi sár tapadt rá.De sebaj haza érve minden ruha ment mosógépbe.

Zitus próbálkozik a karika rajzolásával
Túrógombóc
Így elfáradt a nap végére

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése