2010. szeptember 27., hétfő
Pénteken Bartos Erika Anna és Peti vetítésen voltunk a művelődési házban. Még régebben mikor Zitus a pocakomban volt, voltunk ilyen vetítésen, de akkor még Makit nem nagyon kötötte le. Most mikor bementünk terembe, Ő egyből előre ment a szőnyegre a többi gyerekközé és várta, hogy kezdődjön a vetítést. Ezzel szemben Zitus: először Ő is előre ment, de Őt nem engedtem leülni a szőnyegre a nagyobb gyerekek közé, mert hogy fogom majd onnan kihalászni ha már nem bír magával.de szerencsére talált az elso sorba egy üres széket a kisasszony, oda letelepedett szépen hátra dőlt és várta a vetítést. De szép is lett volna ha ez az idill így marad, de hát sajnos Zita 2 egész percig bírt nyugton ülni.
Ki kellett vele mennem az előtérbe, hogy ne zavarjuk a mesélést, ott aztán rohangálhatott, de szigorúan nem mehetett a lépcsőre, mert volt ott egy igazi teremőr néni aki úgy örizte a lépcsőt mint ha az valami csoda lenne, ahogy Zita feltette a lábát az első lépcső fokra Ő ott termet és szólt, hogy nem szabad a lépcsőre menni. A végén még egy táblát is kiakasztott TILOS A LÉPCSŐN FEL MENNI felirattal, na ez aztán annyira meghatotta a kisasszonyt :)))
De szerencsére a többi vele egykorú gyermek sem bírta sokáig, így az előtérben több kisgyermek gyűlt össze és lehetett játszani. ( rossz az volt, hogy én nem tudom miért, de minden gyereknél volt valami édesség pl, gumicukor, keksz stb, nekem meg se fordult a fejembe, hogy vigyek valamit, mi csak vizet vittünk magunkkal, és hát volt Zitus részéről néha nagy óbégatás ha valamit meglátott a másik gyerek kezébe).
Kristóf észre se vette, hogy mi kimentünk, mikor vége lett oda jött hozzánk, és mesélte miket olvasott fel Erika. Ha ezt előre tudom nem veszem meg a három marha drága belépőt Csak Kristófét:)))
Szombat-vasárnap itt voltak a pesti papáék, szombaton még j idő volt, lehetett biciklis akadály pályát csinálni az udvaron és ott szlalonozni, de másnapra pocsék idő lett, egész nap bent gubbasztottunk, de végre össze raktuk a lego kamiont, amit mikor költöztünk véletlenül leejtettem és ezer darabra esett. Kristóf már hetek óta rágta az apja fülét, hogy rakják össze, végre az eső miatt erre is volt időnk.
Miután elmentek a papáék megcsináltuk az őszi ajtódíszünket, amit már rég kinéztem a neten, de a végén ablakdísz belőle, mert túl hosszú lett. Ilyet csináltunk csak Kiki és Zitus felirattal.
És a végére egy jó hír ma mikor mentem az oviba, szóltak, hogy meglett Maki pulóver amit pénteken elhagyott, nagyon mérges voltam rá, hogy az új pulcsit ami akkor volt rajta először elhagyta, de szerencséjére megtalálták neki az ovo nénik.
És délelőtt voltak fogászati szűrésen, és meglett dicsérve milyen szépek a fogai.
2010. szeptember 24., péntek
A mi kisbabánk ma másfél éves lett. Olyan gyorsan telik az idő, hisz mintha csak tegnap született volna.
Hogy milyen is Ő egyszer egy igazi kis angyal akit csak imádni lehet, átkarol a kis karjaival és csak bújik bele az emberbe, máskor meg igazi kisördög.
Akaratból nála sincs hiány, sőt ő még az igazi földhöz verős hisztiket is tudja produkálni, krokodil könnyekkel.
Mostanában nagyon próbálgatja a kis határait, hogy meddig mehet el.
Dacosságát egyénisége érdekében veti be, mintha függetlenségét hangsúlyozná. Dührohamai célja, hogy felhívja magára a figyelmet, de ha látja, hogy már nem figyelünk rá, hamarosan abbahagyja.
Gyakran használja a "nem" szót, még ha igenre is gondol. Így jelzi, határozott és méltánylandó elképzelésekkel rendelkezik a világról, éberen őrködik tárgyai felett.
Ugyanakkor egy kis angyal is mert hihetetlen jó kislány, meg mindig alig hiszem el, hogy ilyen szófogadó kislányunk van, mindent megcsinál, amit mondunk neki.
Hát a méreteit sajnos nem tudom, elég rég voltunk a védőnőnél, igaz most nagyon menni kellene, mert még a prevenar oltás és a 18 hós oltást is meg kell kapnia. De már majd két hete eléggé folyik az orra, kicsit meg van fázva, meg kijött neki a két felső szem foga is, így már 14 foggal büszkélkedhet.
Az étvágya változatlan, mindent meg eszik és jó evő. Mostanában rákapott a tökmagra, egyszerűen imádja, múltkor vettem, mert zsömlét sütöttünk itthon (Beától isteni receptet kaptam) arra vettem tökmagot, és Zitus nagyon rá kapott ma is azt csemegézet (úgy is sok olajos magvat kell enni).
Ő nagyon ügyesen eljátszik egyedül, ami számomra szomorú, hogy Ő nem igényli azt, hogy foglakozzak vele, Ő jobban szeret eljátszani magában, mindig talál valamit, ami leköti. Kristóf meg pont ennek az ellenkezője, vele állandóan foglakozni kell, Ő a mai napig nem tudja elfoglalni magát, csak akkor kötni le valami, ha velem csinálhatja. Ez meg is látszik, mert nagyon okos kisfiú, nagy ismerettel rendelkezik, néha olyan kis okos, hogy magam is elcsodálkozom.
Ezzel szemben gyötör a lelkiismeret, hogy Zitus meg nem tud annyi mindent, sokkal kevesebbet tud, mint Maki ennyi idős korában. De Ő teljesen más, tegnap is leültem vele játszani, van ilyen fa kirakós állatos kártyaszerűje, és azon akartan neki tanítani az állatokat, de nem sok sikerrel jártam Őt ez egyáltalán nem érdekli. Tudom, hogy még kicsi, meg sokat fog még változni. és nem szabad a gyerekeket összehasonlítani.
Mostanában egyre több szavat mond utánunk, bár még mindig a NEM, és az Apa szót mondja a legtöbbet. Imádom, bármit kérdezünk tőle a válasza NEM.
Öltözködésben is egyre ügyesebb, már a cipőt egyedül is fel tudja venni, igaz mindig különbözőket vesz fel, egyik lábban szandi, a másikon cipő. A sapka mániája töretlen, imádja, ha sapka van a fején, volt, hogy nyáron a 35 fokban Ő a téli sapkában volt bent, és az a jó, ha minél szorosabb a fején.
Már többször előfordult, hogy hozta a fürdőszobából a bilijét és mondta, hogy kaka, de még egyszer sem sikerült elkapnunk. De legalább már tudja, mire kell használni a bilit, már nagyon örülnék mire tavasszal bölcsibe megy, már nem kellene pelenka.
Szeret babázni, a forma bedobóval játszani, már tud a kismotorral is menni, de persze még mindig Kristófot imádja a legjobban, állandóan utánozza, neki is az kell ami a Makinak.
Mostanában egyre jobban foglakoztat, hogy lassan vissza kellene mennem, dolgozni, minden nap megnézem az álláshirdetéseket, hátha akad valami. De Monoron 2 kisgyerekkel egyelőre nem sok esélyem van, pedig néha már hiányzik a munka, igaz nem tudom, hogy oldanánk meg a gyerekeket
2010. szeptember 21., kedd
A rossz az, hogy sajnos Apukám tegnap megint kórházba került, úgy néz ki tüdőgyulladása van, és a szíve sem tökéletes. (pár éve,rövid időn belül két infarktusa volt) :(((
Sajnos meg semmit nem tudunk, ma nem engedte, hogy bemenjünk hozzá, remélem holnap már bemehetünk és többet megtudunk. Nagyon aggódok érte.
A jó hír az, hogy ma mikor mentem Makiért az oviba, az ovo néni nagyon megdicsérte, hogy milyen ügyes volt ma. Ő volt a napos, minden feladatát megtudta csinálni segítség nélkül, és már a kancsóból is tudott tölteni a többieknek, ami meg a nagycsoportosoknak is komoly kihívás. És a mai feladat az volt, hogy embert kellett rajzolni, és az ovo nénik meglepődtek milyen szép pálcika szerű embert rajzolt Maki, és a testrészeket is pontosan lerajzolta és megnevezte.
Nekem kicsit furcsa, hogy nagycsoportba elvárás a testrészek ismertet, mi már a bölcsibe is tisztába voltunk vele, mi hol van.
Az egyetlen "kicsi " hiba az volt, hogy a a férfi testrészt is berajzolta Maki, ( nem is tudom kitől tanulta ezt, igaz Papa), de megbeszélték az ovo nénivel, hogy ez a fényképen sem látszik, ezért azt nem kell lerajzolni.
Dagadt a mellem a büszkeségtől, mert ennyire meg sosem dicsérték meg Makit, olyan büszke vagyok rá.
És persze arra is, hogy most alszik :))))
Újabb játék, fotózás nyereménnyel.
Már régebben is részt vettem Ribizli nyeremény játékában, akkor nem nekem kedvezett a szerencse. De hátha most igen.
Jó kis karácsonyi ajándék lenne, pár szuper kép a gyerekekről.
Drukkoljatok, és neveztek be ti is.
2010. szeptember 20., hétfő
Őszi ovi móka.
Ez a hétvége elég kis langyosra sikeredett az időjárás miatt. A pénteket és a szombat nagy részét bent töltöttük. még jó, hogy a múltkor vettem nagy karton papírt és mikor Pesten voltunk a mamánál, megláttogatuk régi szomszédainak( elvittük nekik Maki kinőtt ruháit), és kaptunk egy pár Ikea katalógust. Szombat délelőtt rajztoltam egy nagy házat a kartonra, és elkezdtük Kristóffal berendezni, együtt kiválasztottuk a bútorokat, én vágtam Maki pedig beragasztotta őket, jól szórakoztunk majd 2 órát játszottunk vele, beszélgettünk és ragaszgattunk, de még nincs teljesen kész.
Délutánra kisütőt a napocska, és elmentünk biciklizni, kitekertünk a Mamához, mostanában ott az a gyerekek kedvenc játéka, hogy van egy kiszuperált ezer éves traktor aminek le van törve a teteje, így rá lehet ülni, és lehet Őket húzogatni, imádják, több órát elvoltak vele, vagy én húztam mindkettőjüket, vagy Maki húzta Zitust.
Vasárnap megint eset egész délelőtt az eső, erre a napra terveztek a monori óvodák egy közös őszi családi programot a piac térre. Délután kilátogattunk ide, és remekül éreztük magunkat, volt terménybáb kiállítás, kézmüveskedés, kukorica morzsolás, Kolompos koncert stb....
Zoli és Kristóf leültek minden hova és kipróbáltak amit csak lehetett, Hagytam egy kicsit Apát és fiát egy kicsit kettesben, én közben Zitát kergettem, aki mindösszesen egy órát aludta egész nap , ami néha meg is látszott a viselkedésén, mert biza volt, hogy földhöz vágta magát, ha valamit nem engedtem meg neki. De rátaláltunk a kukorica morzsolásra ami nagyon bejött neki, legalább 1 órát eltöltött azzal, hogy a kukorica szemeket pakolgatta.
Közben elkezdődött a Kolompos koncert ami viszont Makinak jött be, találkozott a szomszéd fiúkra és egy pár focis barátjára, és együtt bohóckodtak a színpad előtt.
A végén nekem is be kellett állnom táncolni, jókat röhögtünk Makival mert egyikünk se egy táncos lábbú.
Remekül éreztük magunkat, jövőre is biztos kilátogatunk, és akkor már mi is indulunk a terménybáb versenyen, mert idén túl későn tudtuk meg, hogy ilyen is lesz.
2010. szeptember 15., szerda
SZAVAZZZZZ.
Kérünk mindenkit aki olvas minket, hogy dobjon egy szavazatot Maki rajzára.
Itt szavazhatók.
Lehet többször is szavazni.
Köszönjük.
2010. szeptember 14., kedd
Vasárnap mivel végre nem esett az eső kilátogatunk a budakeszi vadasparkba egy kicsit kirándulni, élvezni még az utolsó kellemes vasárnapokat mikor még viszonylag jó idő van.
Már szombat délután felmentünk Pestre, és ott aludtunk a sógornőméknél, hagy nyúzzák egymást kicsit a gyerekek. Volt is nagy ramazuri, de a gyerekek nagyon jólérezték magukat, már olyan jól elvannak együtt, igazi kis csibészek lettek. Zitus is már kezd felnőni hozzájuk, állandóan utánozza a nagyokat.
Este teljesen felpörögtek alig akartak elaludni, egymást szórakoztatták ,még 11kor is fent voltak, mi meg szép sorban próbáltuk rávenni őket az alvásra több kevesebb sikerrel:)
De a vadaspark jó ötlet volt, ott végre rohangálhattak, nyúzhatták egymást, szerintem mi voltunk a leghangosabb láttogatok négy gyerekkel.
A végére nagyon elfáradtunk, én már alig vártam, hogy vissza érjünk az autókhoz, úgy elfáradtam. Zitus szinte elaludt ahogy elindultunk, Maki meg szeretett volna kapni "hepi mélt" így a mekiket figyelte, hová tudunk bemenni.
Ő akkor aludt el mikor már majdnem haza értünk, de mikor megérkeztünk meglátta, hogy kint játszanak sz utcán a szomszéd nagyfiúk teljesen belelkesült, hogy ő is játszhat velük, így még 2 és 1/2 órát még kint voltunk az utcán, 1/2 7k-kor sírva kellett beküldenem, mert Ő még kint akart játszani, de én már alig álltam a lábamon, és különben is másnap óvoda és meg össze is kellett pakolnom.
remélem az időjárás még kegyes lesz hozzánk és még eltudunk menni ősszel kirándulni, mert be van még tervezve a libegőzés, az Erzsébet kilátó stb...
Bandázás az utcán
2010. szeptember 13., hétfő
Minden gyerek másképpen tanul
A szülők előbb-utóbb rájönnek a gyakorlatban, gyermekük melyik tanulási típushoz tartozik. Ez azért fontos, mert azt a módszert érdemes gyakorolni, amelyik működik. Minden gyerek máshogy memorizál. Még az ugyanabban a családban felnövő testvérek is nagy eltéréseket mutathatnak. Ami beválik az egyik gyereknél, nem biztos, hogy beválik a másiknál is.
A hallás után tanuló gyerek szó szerint képes felidézni a reklámok szövegét, vagy bármit, amit hall. Tanuláskor ezt a képességét kell kihasználni, és felolvasni neki. Az ilyen típus szereti vissza is mondani a hallottakat. Azzal segíthetünk a gyereknek, ha megkérjük, mondja fel a leckéjét például a kedvenc plüssállatának.
A vizuális típus memóriája olyan, akár a fényképezőgép, pontosan képes visszaadni a látottakat. Az ilyen gyereknek képekkel, fotókkal is segíthetünk. Van szülő, aki a reggeli tennivalók elvégzésére serkenti az óvodás gyerekét azzal, hogy fényképeket helyez el az ágya fölött, amelyek a gyereket mutatják ágyazás, reggelizés, fogmosás közben. Előfordulhat, hogy kartonból kivágott sablonnal kell letakarni a könyvben levő képeket, hogy jobban tudjon az írott szövegre koncentrálni.
A kinesztéziás típusba tartozók a „testükkel tanulnak”. Bizonyos fokig minden kisgyereknél megfigyelhető ez a jelenség. Az ilyen gyerekek állandó mozgásban vannak, különösen, ha gondolkodnak vagy tanulnak. Segíthetünk nekik azzal, hogy nem szólunk rájuk, amiért izegnek-mozognak, ha így jól érzik magukat, nagyobb valószínűséggel képesek elsajátítani a tanulnivalót.
2010. szeptember 8., szerda
Hétfő reggel nálunk is elkezdődött az óvoda. Vasárnap elmentünk beszerezni a szükséges dolgokat az ovi kezdéshez, tisztasági csomag , ruhák, oviszsák stb... De persze pókemberes oviszsákot amit a Maki szeretett volna sehol nem lehetett kapni, olyan szomorú volt szegénykém, nekem meg úgy fájt érte a szívem hisz meg ígértem neki, hogy olyat kap,és persze valamilyen zsákot vinni kell magunkkal reggel. Így jár aki utolsó percre hagyja a vásárlást. Persze nadrágot se tudtunk neki venni, mert ami jó volt rá hosszabban az derékban leesett, itt van a rossz idő nekünk meg nincs nadrágunk.
Hétfőn reggel korán ébresztettem a családot, mert ha lehet szeretnénk oda érni az oviba 8 óra körül, hogy részt tudjon venni Maki is a foglalkozásokon. Tavaly örültem ha 9 órára beestünk.
És idén már nagycsoportosok vagyunk, igen nem ámítás Maki a nagy csoportot kezdte, igaz még csak a középsőt kéne.
Mikor annak idején elhatároztuk, hogy Monorra költözünk az volt az első lépés, hogy körbe jártuk az ovit és a bölcsit, hogy betudják-e venni a gyerekeket. Az oviban nagyon szívesen láttak minket, többször is voltunk bent beszélni a vezető ovo nénivel, de valahogy sosem került szóba, hogy pontosan mikor is született Kristóf. Így mikor már meg volt, hogy pontosan mikor kezdünk és melyik csoportban csak akkor derült ki, hogy Maki 1 évvel fiatalabb mint az ovo néni gondolta. Ezért abban maradtunk, hogy azt a másfél hónapot ami még hátra van a nyárig a középsőbe járja és ősszel majd a korának megfelelő csoportba kerül. De mivel Makinak és nekem is nagyon tetszik a Süni csoport megkértük a vezető nőt, hagy maradjon itt, és mert Maki semmivel sem tűnik ki a többiek közül ( sem magasságra, sem szellemileg) így nyugodtan maradhatott ebben a csoportban.
Majd jövőre újra járjuk a nagycsoportot, remélem így mire oda jutunk már teljesen felkészült lesz a sz iskolára :))))
Hétfő reggel annak, rendje és mondja szerint elindultunk az oviba, kicsit féltem, hogy mi lesz mert Maki eléggé hozzám nőtt a nyáron, féltem nehogy sírás legyen. De feleslegesen aggódtam mert semmi gond nem volt. Ő már alig várta, hogy mehessen nagyon hiányoztak neki a gyerekek, Ő nagyon társas lény. Mikor mentem érte kicsit szomorú volt, hogy Ő meg mindig nem alhat ott, de megígértem neki, hogy majd a születésnapja után Ő is ott aludhat.
Nagyon elfárasztotta az első nap az oviban, mert még haza sétáltunk többször kapott hiszti rohamot, így mikor haza értünk ágyba parancsoltam és megmondtam addig aludjon még Apa hazaér. Először volt nagy sírás-rívás, hogy ő nem alszik, de aztán már perc múlva már horkolt is, és több mint 2 órát aludt. Tegnap viszont inkább kiakart tekerni a Mamához a "hegyre" és az alvás elmaradt, reggel alig bírtam felkelteni, hogy induljunk.
Ha haza jön most biztos aludnia kell, mert délután edzés lesz, ki kell magát pihennie.
Egy szó int száz, nálunk jól alakult az óvoda kezdés, Kristóf élvezi, hogy megint a barátjaival lehet, és lehet kint bandázni az udvaron mert ott találkozik a focis barátaival is.
2010. szeptember 6., hétfő
Monor-Sülysáp 0-12 (eddig számoltam)
Szombaton volt Maki első igazi foci meccse. barátságos mérkőzést játszottak Sülysáp csapatával. A mérkőzésre végig a Dávid és Góliát jelző illet a legjobban, szó szerint lemostak minket a pályáról.Mikor már megérkeztek már látszott, hogy nagyon kifogunk kapni, Ők profik voltak és U7 csapat (azt jelenti, hogy 7 évesek), nálunk meg az átlag életkor 5 év.
Sülysápon nagyon látszott, hogy Ők ezt nagyon komolyan veszik, volt felszerelésük, mezük és komoly edzőjük, aki nagyon komolyan veszi ezt az egészet, mert végig szakszerűen irányította őket a pálya széléről.
Nálunk meg ez az egész játéknak van felfogva Pali bácsi nem igazán tanítja őket még komolyan, csak ismerkednek még ezzel az egésszel, Kristóf is azért szeret járni mert jó móka.
Meg hát nagyon számít az a 2 év kor különbség, és be kell vallanom, hogy ők nagyon jól játszottak, tudtak minden szabályt, begyakorolt figurákat csináltak, egyszóval nagyon profik voltak, ja és úgy hogy vegyes csapat voltak fele fiú, fele lány.
Mi Zolival nagyon élveztük a mérkőzést, a pálya széléről buzdítottuk Makit, hogy mit csináljon, de olyan zavarban volt szegényem, egy szép szőke kislányt kellett volna fognia, de 1 méternél közelebb nem mert menni a kislányhoz.
De mi azért nagyon büszkék voltunk mert Makit kétszer is pályára állította Pali bácsi ( 3 +1 felállással játszottak), bár nem a játéka miatt, hanem mert Ő volt ott egyedül a csere padnál a többiek szétszéledtek.
Az a legjobb, hogy ilyen korban még nem veszik véresen komolyan ezt az egészet, mert Maki egyszer sem kérdezte meg, hogy mi lett a meccs eredménye, Őt a játék izgatta a legjobban.
Este derült ki, hogy szegényem mennyire izgult, mert már 1/4 7 -kor elaludt annyira kifárasztották az izgalmak.
Ja és szombaton vissza vágó van Sülysápon, hát szerintem ott egy 20-ast biztos bekapunk. Jövő héttől indul a bajnokság, úgyhogy 2 hetente meccsünk lesz, ha minden igaz.
Csoport kép
Itt azért látszik, hogy mennyivel nagyobbak voltak
És Miss Poppy volt a fő szurkoló
2010. szeptember 1., szerda
Alkottunk.
Most, hogy vissza tért a rossz idő, újra több időnk van az itthoni alkotásra a hétvégén és tegnap eszek készültek
Kukacok
Egy kismadár. A közebén az kör a fiókája. Nem rég Kristóf kapott a pesti mamától egy gyerek enciklodédiát amiben az egyik oldalon levan rajzolva, hogy nő anyukája pocakjában a kisbaba. Kristófot ez teljesen elvarázsolta, azóta többször is el kell neki olvasni és elmagyarázni, mi is van képen. És Ő is mindenek bele rajzolja a hasába a kicsinyét. Múltkor rajzolt egy "rókát" akinek hat kicsinye volt a hasában.
Egy virág locsoló autó. Azon a honlapon ahol ezt találtuk tank készítése volt tejes dobozból.
Mi kicsit átalakítottuk, olyan kocsivá ami a virágokat locsolja meg, és azért van lánckereke, hogy minden virághoz eltudjon jutni :)))
Tegnap délelőtt, hogy kicsit elfoglaljuk magunkat, átválogattuk a gyerekek ruhatárát, főleg Zitusét, mert neki rengeteg ruha lapul az ágynemű tartóba amibe bele kell még nőnie.
Így előkerültek a kabátok, sapkák, pulóverek és a harisnyák, amire már tegnap szükségünk is volt.
Így mentünk ki levegőzni, augusztus 31-én délbe.