Ovi kezdés.

Hétfő reggel nálunk is elkezdődött az óvoda. Vasárnap elmentünk beszerezni a szükséges dolgokat az ovi kezdéshez, tisztasági csomag , ruhák, oviszsák stb... De persze pókemberes oviszsákot amit a Maki szeretett volna sehol nem lehetett kapni, olyan szomorú volt szegénykém, nekem meg úgy fájt érte a szívem hisz meg ígértem neki, hogy olyat kap,és persze valamilyen zsákot vinni kell magunkkal reggel. Így jár aki utolsó percre hagyja a vásárlást. Persze nadrágot se tudtunk neki venni, mert ami jó volt rá hosszabban az derékban leesett, itt van a rossz idő nekünk meg nincs nadrágunk.
Hétfőn reggel korán ébresztettem a családot, mert ha lehet szeretnénk oda érni az oviba 8 óra körül, hogy részt tudjon venni Maki is a foglalkozásokon. Tavaly örültem ha 9 órára beestünk.
És idén már nagycsoportosok vagyunk, igen nem ámítás Maki a nagy csoportot kezdte, igaz még csak a középsőt kéne.
Mikor annak idején elhatároztuk, hogy Monorra költözünk az volt az első lépés, hogy körbe jártuk az ovit és a bölcsit, hogy betudják-e venni a gyerekeket. Az oviban nagyon szívesen láttak minket, többször is voltunk bent beszélni a vezető ovo nénivel, de valahogy sosem került szóba, hogy pontosan mikor is született Kristóf. Így mikor már meg volt, hogy pontosan mikor kezdünk és melyik csoportban csak akkor derült ki, hogy Maki 1 évvel fiatalabb mint az ovo néni gondolta. Ezért abban maradtunk, hogy azt a másfél hónapot ami még hátra van a nyárig a középsőbe járja és ősszel majd a korának megfelelő csoportba kerül. De mivel Makinak és nekem is nagyon tetszik a Süni csoport megkértük a vezető nőt, hagy maradjon itt, és mert Maki semmivel sem tűnik ki a többiek közül ( sem magasságra, sem szellemileg) így nyugodtan maradhatott ebben a csoportban.
Majd jövőre újra járjuk a nagycsoportot, remélem így mire oda jutunk már teljesen felkészült lesz a sz iskolára :))))
Hétfő reggel annak, rendje és mondja szerint elindultunk az oviba, kicsit féltem, hogy mi lesz mert Maki eléggé hozzám nőtt a nyáron, féltem nehogy sírás legyen. De feleslegesen aggódtam mert semmi gond nem volt. Ő már alig várta, hogy mehessen nagyon hiányoztak neki a gyerekek, Ő nagyon társas lény. Mikor mentem érte kicsit szomorú volt, hogy Ő meg mindig nem alhat ott, de megígértem neki, hogy majd a születésnapja után Ő is ott aludhat.
Nagyon elfárasztotta az első nap az oviban, mert még haza sétáltunk többször kapott hiszti rohamot, így mikor haza értünk ágyba parancsoltam és megmondtam addig aludjon még Apa hazaér. Először volt nagy sírás-rívás, hogy ő nem alszik, de aztán már perc múlva már horkolt is, és több mint 2 órát aludt. Tegnap viszont inkább kiakart tekerni a Mamához a "hegyre" és az alvás elmaradt, reggel alig bírtam felkelteni, hogy induljunk.
Ha haza jön most biztos aludnia kell, mert délután edzés lesz, ki kell magát pihennie.
Egy szó int száz, nálunk jól alakult az óvoda kezdés, Kristóf élvezi, hogy megint a barátjaival lehet, és lehet kint bandázni az udvaron mert ott találkozik a focis barátaival is.