2010. szeptember 24., péntek

Másfél éves lett Zitus.

A mi kisbabánk ma másfél éves lett. Olyan gyorsan telik az idő, hisz mintha csak tegnap született volna.

Hogy milyen is Ő egyszer egy igazi kis angyal akit csak imádni lehet, átkarol a kis karjaival és csak bújik bele az emberbe, máskor meg igazi kisördög.

Akaratból nála sincs hiány, sőt ő még az igazi földhöz verős hisztiket is tudja produkálni, krokodil könnyekkel.

Mostanában nagyon próbálgatja a kis határait, hogy meddig mehet el.

Dacosságát egyénisége érdekében veti be, mintha függetlenségét hangsúlyozná. Dührohamai célja, hogy felhívja magára a figyelmet, de ha látja, hogy már nem figyelünk rá, hamarosan abbahagyja.

Gyakran használja a "nem" szót, még ha igenre is gondol. Így jelzi, határozott és méltánylandó elképzelésekkel rendelkezik a világról, éberen őrködik tárgyai felett.

Ugyanakkor egy kis angyal is mert hihetetlen jó kislány, meg mindig alig hiszem el, hogy ilyen szófogadó kislányunk van, mindent megcsinál, amit mondunk neki.

Hát a méreteit sajnos nem tudom, elég rég voltunk a védőnőnél, igaz most nagyon menni kellene, mert még a prevenar oltás és a 18 hós oltást is meg kell kapnia. De már majd két hete eléggé folyik az orra, kicsit meg van fázva, meg kijött neki a két felső szem foga is, így már 14 foggal büszkélkedhet.

Az étvágya változatlan, mindent meg eszik és jó evő. Mostanában rákapott a tökmagra, egyszerűen imádja, múltkor vettem, mert zsömlét sütöttünk itthon (Beától isteni receptet kaptam) arra vettem tökmagot, és Zitus nagyon rá kapott ma is azt csemegézet (úgy is sok olajos magvat kell enni).

Ő nagyon ügyesen eljátszik egyedül, ami számomra szomorú, hogy Ő nem igényli azt, hogy foglakozzak vele, Ő jobban szeret eljátszani magában, mindig talál valamit, ami leköti. Kristóf meg pont ennek az ellenkezője, vele állandóan foglakozni kell, Ő a mai napig nem tudja elfoglalni magát, csak akkor kötni le valami, ha velem csinálhatja. Ez meg is látszik, mert nagyon okos kisfiú, nagy ismerettel rendelkezik, néha olyan kis okos, hogy magam is elcsodálkozom.

Ezzel szemben gyötör a lelkiismeret, hogy Zitus meg nem tud annyi mindent, sokkal kevesebbet tud, mint Maki ennyi idős korában. De Ő teljesen más, tegnap is leültem vele játszani, van ilyen fa kirakós állatos kártyaszerűje, és azon akartan neki tanítani az állatokat, de nem sok sikerrel jártam Őt ez egyáltalán nem érdekli. Tudom, hogy még kicsi, meg sokat fog még változni. és nem szabad a gyerekeket összehasonlítani.

Mostanában egyre több szavat mond utánunk, bár még mindig a NEM, és az Apa szót mondja a legtöbbet. Imádom, bármit kérdezünk tőle a válasza NEM.

Öltözködésben is egyre ügyesebb, már a cipőt egyedül is fel tudja venni, igaz mindig különbözőket vesz fel, egyik lábban szandi, a másikon cipő. A sapka mániája töretlen, imádja, ha sapka van a fején, volt, hogy nyáron a 35 fokban Ő a téli sapkában volt bent, és az a jó, ha minél szorosabb a fején.

Már többször előfordult, hogy hozta a fürdőszobából a bilijét és mondta, hogy kaka, de még egyszer sem sikerült elkapnunk. De legalább már tudja, mire kell használni a bilit, már nagyon örülnék mire tavasszal bölcsibe megy, már nem kellene pelenka.

Szeret babázni, a forma bedobóval játszani, már tud a kismotorral is menni, de persze még mindig Kristófot imádja a legjobban, állandóan utánozza, neki is az kell ami a Makinak.

Mostanában egyre jobban foglakoztat, hogy lassan vissza kellene mennem, dolgozni, minden nap megnézem az álláshirdetéseket, hátha akad valami. De Monoron 2 kisgyerekkel egyelőre nem sok esélyem van, pedig néha már hiányzik a munka, igaz nem tudom, hogy oldanánk meg a gyerekeket

1 megjegyzés:

  1. A lányok sokkal önállóbbak, nálunk is Abigél teljesen jól elvan egyedül, eljátszik, nem igényli annyira a foglalkoztatást, Bálinti pont az ellentéte. Fogsz még Te örülni ennek az önállóságnak! :)

    VálaszTörlés