Könyv ajánló

Ilyen bejegyzésem még nem volt, de szerintem azt a könyvet minden kisgyerek szeretni fogja.
Múltkor a könyvtárban a kezembe akadt Nyulász Péter: Miazami című könyve, ahogy bele lapoztam egyből tudtam, hogy ez Makinak tetszeni fog.
Ahogy haza értünk egyből el is kellett olvasnom neki, és nem csalódtunk, a könyv tényleg fantasztikus. Rövid kis versikék vannak benne pl:

Görbe, mint a bumeráng
eszi fiú, eszi lány.
Éjszaka a pék süti,
anya vajjal megkeni,
nagyon finom reggeli!
Mi az?
(kifli)

Alul kerék, körbe ablak
elöl két szék, hátul egy pad.
Gurul, pedig nem golyó, úgy hívják, hogy .....?
(autó)

Az nap mikor bekapcsoltam a gépet, hát a könyvkuckóban nem pont azt a könyvet mutatják be a lányok, amúgy szerintem érdemes olvasgatni ezt a blogot, mert szuper könyvekre lel benne az ember.
Most láttam a neten, hogy újabb könyv jelent meg a miazmég, úgy, hogy a nyuszitól már tudjuk mit kérünk.

Nagyon tetszik még a mi micsoda junior és mini könyvek, szerintem a kölykök biztos kapnak ilyet a szülinapjukra.
Most indulunk a könyvtárba, remélem lesz bent a mi micsodából könyv, hogy lecsekkoljuk milyen a valóságba, mert a neten keresztül bele szerettem. Kristóf amúgy is szereti ezeket a kinyitható könyveket, a ravensburg sorozat könyveit is nagyon szereti.

Bohócok

Délelőtt gyönyörű napsütés volt nálunk, előszedtük hát a biciklit és a kismotort és kimentünk a friss levegőre a gyerekekkel. De úgy kb 1/2 óra után Zitusnak sikerült bele csücsülnie egy pocsolyába és tiszta víz lett az overálja, így hát be kellett jönnünk.
Hogy le kössem őket neki neki álltunk bohóc fejet készíteni amit Csillusnál láttam.
Az a furcsa ötletem támadt, hogy most megpróbálom Zitust is bevonni az alkotgatásba.
Eddig ilyenkor csak beültettem az etetőszékébe kapott egy rajzlapot és ceruzát vagy ecsetet és rajzolgatott.
Most viszont neki is készítettünk egy saját bohóc fejet.
Én vágtam a gyerekek pedig festettek és ragasztottak, Zita teljesen egyedül festette ki a bohóc kalapját, igaz a végére mindene tiszta kék lett, de olyan boldogan mutatta a művet, és kérdezgette, hogy szép.
Mostantól megpróbálom őt is jobban belevonni ezekbe a dolgokba, és kitalálni minél több olyat amit Ő is megtud csinálni.

Láz

Tegnap mikor menten Kristófért az oviba, azzal fogadott az ovo néni, hogy Maki semmit sem ebédelt, gondoltam ez nem meglepő hisz itthon sem nagyon eszik.
De öltözés közben többször is mondta, hogy fázik, és haza felé is úgy jöttünk, hogy végig fogta a kezem és szépen sétált mellettem. Mások meg végig fegyelmeznem kell, a Balázzsal végig rohangászni, kergetőzni stb szoktak.
Már ekkor tudtam, hogy valami nincs rendben, ahogy haza értünk ágyba dugtam, és megmértem a lázát 39 fokos volt.
Kapott gyógyszert, de semmilyen panasza nem volt, azt mondta, kicsit fáj a feje, amit nem is csodáltam hisz aznap nem evett semmit, biztos lent volt a vércukorja. De hiába kínáltam nem kellett semmi, végén egy kis pukit evett.
Ma természetesen itthon maradt, de a hőemelkedésen kívül semmi egyéb tünete nincs.
Remélem csak benyelt valami vírust, orvoshoz meg nem vittem el, nem szeretném ha a váróban összeszedné az influenza vírust.
Szegényemet, úgy sajnálom , mert már olyan régóta szeretné, hogy az egyik kis barátja átjöjjön hozzánk játszani, és mivel holnap nincs óvoda, úgy beszéltük meg anyukájával, hogy holnap délelőtt nálunk garázdálkodnának a gyerekek.
Ezt sajnos le kellett mondanom, nem szeretnénk tovább adni a vírust.

Szülinapi ajándék.

Vasárnap voltunk megköszönteni a tesómat a szülinapján.
Kristóf ajándék gyanánt ezt a rajzott készítette.
Szerintem tök jól sikerült, lerajzolta a családunkat, és még a neveket is letudta írni, igaz a Zitában, és az Anyában segítenem kellett neki egy kicsit.
Egyre jobban érdekli az írás és az olvasás, és már többször kérte, hogy tanítsam olvasni, de én ettől egy kicsit félek, hiszen mit fog majd tanulni első osztályban.
A másik szuper szülinapi ajándék egy beszólása volt a Körinek.
Bújócskát játszottak és már jó párszor Kristóf bújt el, mikor a tesóm megkérdezi, hogy Ő mikor fog elbújni.Ezt a választ kapta:
- tudod, te túl nagy vagy én nem férsz be sehová. ( mondja a 40 kilós keresztanyának)

Nem rég leszedtem az étkezőből a karácsonyi alkotásainkat, és olyan üres lett így, ezért neki láttunk újakat készíteni. A múlt héten ezek születtek:

Focis videó

Aranyérem. II.

Tegnap volt Gödöllőn az Újév kupa és a mi kis csapatunk, mint „címvédő” érkezett a versenyre.Most, is mint a múltkor nagyon jó hangulatú verseny volt, mind a szervezés, mind a szülők hozzáállása klassz volt.Most négy csapat indult:

- Őrbottyán

- Ikarusz Se

- Mészöly foci suli

- Monor Se

Első meccsünket Őrbottyal játszottuk, először a legjobb felállásban kezdtünk, a legjobb játékosaink persze szinte az első percben megszerezték a vezetést és nem sokára rá másodszor is betaláltak.Ezek után Pali bácsi lecserélte a játékosokat Maki is pályára állhatott, de ahogy hogy beállt elkezdte a sípcsontvédőjét igazgatni, tudtam, hogy ez lesz, mert eddig még soha nem viselt, de most nagyon fel akarta rakni. És egyáltalán nem figyelt a mérkőzésre, csak a sípcsont védőjével volt elfoglalva, aztán nagy nehezen levette, és inkább beállt a kapuba. Nagy szerencsénk volt, hogy Őrbottyán is picikkel állt fel, így a hátra lévő perceket valahogy kihúztuk gól nélkül. Olyan édesek voltak nálunk is a kicsik, köztük Kristóf is, hogy néha azt sem tudták hol vannak, volt hogy majdnem öngólt rúgtunk magunknak, de hát valahol egyszer mindent el kell kezdeni. És ezek a mérkőzések is azért vannak, hogy minél jobban ráérezzenek a gyerekek a játékra, és nekik is legyen siker élményük.

A szünetben az egyik anyukától kaptunk sportszárt, másik anyukától pedig igazi sípcsont védőt nem olyan gagyit mint nekünk van. Ezért szeretem ezt a csapatot, mert minden anyuka oda figyel a másik gyerekére, és ahol tud segít. És legalább a következő mérkőzésre már tudom milyet kell vennünk, mert bevallom mi szülök is amatőrök vagyunk még a fociban, és nem tudom milyen egy profi focista felszerelése.

A második mérkőzést a nagy esélyes Mészöly foci sulival játszottuk. Ők most másik csapattal érkeztek, mint a múltkor, ezeken a gyerekeken látszott, hogy nagyon ügyesek, az egyel nagyobb korosztályban ők lettek a bajnokok.Egyből el is húztak 2 góllal, Zoli csak egyszer vett fel videót, akkor is pont az mikor Kristóf bekapott 2 gólt. Na, ekkor a mi fiaink úgy felhúzták magukat, hogy gyorsan kiegyenlítettek, és még a vezetést is átvettük a vége 3-2 lett.

Utána szünet nélkül Az Ikarusz csapat ellen kellett játszani, féltünk, hogy a fiúk fáradtak lesznek, és nem fogják bírni végig (hiszen a jobb játékosaink délelőtt is játszottak a 2004-es korosztályban), de ez a 4 fiú annyira ügyes volt, hogy 4 góllal győzetek. Az elején Maki védett, és nagyon jó kis kirúgásai voltak.Bár szerintem inkább balettozik a kapuban mint véd, valamelyikünknek mindig a pályaszélőrék kell kiabálnunk neki, hogy figyeljen, mert olyan kis kelekótya még, de remélem egyszer Ő is ráérez a játékra. Így veretlenül megint haza vihettük az aranyérmet.

Szép volt fiúk csak így tovább.

Oltás.

Ma végre sikerült beadatni Zitusnak a prevena ismétlő oltást, amire már 3 hónapja készülünk.Reggel mikor felkeltünk eset nálunk az eső, és Kristófnak sem volt kedve felkelni így adtam neki mára egy szabadnapot és nem ment óvodába, és legalább be tudtuk fejezni a tegnap félbehagyott alkotásunkat. ½ 11-kor elkezdtünk készülődni, hogy időben oda érjünk a rendelésre.Gondoltam mivel elég borús idő van, biztos nem lesznek sokat és hamar végzünk, na, nem így lett.Mikor megérkeztünk tele volt a rendelő a babakocsit már be se tudtuk tolni, kint kellett hagynom az előtérben.Zitust teljesen elvarázsolta a sok gyerek, már látom rajta, hogy hiányzik neki, hogy a korosztályával legyen. Mióta itt lakunk szegényem teljesen el van szeparálva a kisgyerekektől, itt nincsenek, olyan játszóterek ahová kimehetnénk és tele lenne gyerekkel és Ő is tudna egy kicsit szocializálódni.Pestnek ez volt az egyetlen előnye ilyen szempontból, hogy sokan vannak és a játszóterek tele vannak gyerekekkel.Több mint 2 órát vártunk mire bejutottunk a doktor nénihez, de a gyerekek jól viselték, alig ismertem rájuk, mert meglepően jól bírták a hosszú várakozást

.Na de mikor végre bemehettünk volt ám üvöltés, Zita meglátta az orvost és egyből ki akart menni.Üvöltőt, mint a sakál, hogy ki akar menni. Még a pulóverét se engedte le venni, ruhástól mértük le.A védő néni ki akarta venni a kezéből a takaróját, de olyan erősen szorította magához, hogy a végén feladta. Ruhástól, takarostól a kisasszony mindösszesen 11 kiló volt.Na, aztán mikor jött a doki, hogy meghallgassa a tüdejét és megnézze a torkát, olyan hiszti volt mintha nyúzták volna, az oltásnál is hárman fogtuk leKristóf meg pont az ellenkezője volt, az szinte rátapad az orvosra, meg a védőnőre, szinte majd bele ül, az ölűkbe annyira érdekli, mit csinálnak, és persze levámolta őket matricával.Mikor kijöttünk még egy jó darabig üldögéltünk a váróba még Hugi, megnyugodott és elkezdhettünk hazafelé készülődni.Mivel mind a ketten viszonylag jól viselkedtek választhattak maguknak a péksége egy-egy sütit.Zita, ahogy haza értünk ment is az ágyába és rögtön el is aludt, még ebédet se kért.Még szerencse, hogy elvileg a következő oltást majd csak hatévesen kapja.

De tavasszal mikor mindkettőt vinnem kell státusz vizsgálatra, biztos külön viszem őket, mert most is szerettem volna beszélni a doktornővel Kristóf étvágytalanságáról, de ilyen üvöltésbe nem volt rá mód, meg én is megfeledkeztem róla, annyira lefoglalt Zitus

Kristóf száj

Tegnap kérdezem makit, hogy mi volt a reggeli az oviban.
- Tudod anya amit nem szeretek.
- Vajas kenyér?
- Igen
- De azért remélem a tejecskét meg ittad?
- Nem tej volt, hanem tudod kamera.( karamellás tej)

Omszki-tó II.

Tegnap reggel összekaptunk magunkat és elautóztunk az Omszki Tó-hoz csúszkálni és szánkózni.
Az híradóban olyan irigykedve néztem a befagyott tavon csúszkáló embereket, hogy Zoli felvetette, hogy mi lenne ha vasárnap kinéznénk a tóra hátha be van fagyva vagy ha nincs majd szánkózunk a tó körül. Nagyon örültem az ötletének, de bevallom nagyon aggódtam is, mert más ha a Tv-ben nézem Őket, és más ha az én gyerekeim vannak a befagyott tavon, mert irtózatosan rettegek attól hogy mi van ha beszakad alattuk, hogy segítek nekik.
Én inkább azt javasoltam, hogy a Normafához menjünk, de oda meg Zoli nem mert felautózni.
Így abban maradtunk, hogy kimegyünk az Omszki tó-hoz sétálni meg szánkózni, és csak ha nagyon biztonságos akkor megyünk a jégre.
Mikor oda értünk , a parkoló teli volt, ez már sejtette a jég állapotát. Rengeteg korcsolyázó, hokizó, szánkózó vagy csak a jégen csúszkáló ember volt a tavon.
Apa megnyugtatott, hogy ha ennyi ember rá mer menni, akkor biztonságos a jég.
A gyerekek nagyon élvezték, főleg Kristóf, neki az tetszett a legjobban hogy az emelkedőről csúszhat le a tóra. Zitus kissé nyűgös volt, Ő csak akkor érezte jól magát ha Apával szánkózhatott.
Persze a nagy szánkózásban Zoli öszetörte a szánkónak, mert néha ő is egy nagy gyerek és hárman egyszerre csúsztak le a dombról és persze az Ő súlyát mer nem bírta el a szánkónk és összetört, amitől Kristóf sírógörcsöt kapott, hogy akkor Ő mivel fog szánkózni. Nagy nehezen megnyugtattuk, hogy elvisszük a szánkót Sándor papának , hátha Ő helyre tudja hozni.
Mivel már csak a bébi szánkónk volt, és a gyerekek még nem akartak haza menni sétáltunk még egy nagyot a tó körül ó, és csak utána indultunk haza.

Iciri-piciri

Zitus kedven meséje az iciri-piciri mit napjában több százszor el kell neki olvasnom. Már annyiszor hallották a gyerekek, hogy Kristóf már kivüről tudja, így néha már Ő olvassa Zitunak.