Zitus születése.

Hétfőn este a megbeszéltek szerint visszamentünk a kórházba, hogy megindítsák a szülést. Én egésznap nagyon izgatott voltam, hogy mi fog rám várni, mindenki mondta, hogy pihenjek, hogy legyen erőm a szülésre. Én ezzel szemben egész nap tettet-vettem, hogy eltereljem a gondolataimat, és hogy minden meglegyen a baba érkezésére. Délután átvittük Kristófot Papáékhoz, mert ők vigyáztak rá, míg én kórházban voltam. ¾ 8-re meg is érkeztünk, ahol egyből ctg-re raktak, rajtunk kívül még 2 kismama volt, akit aznap este indítottak. Majd egy órát voltunk a ctg, pont akkor érkezet egyik kedves fórumos társamtól egy bátorító SMS, hogy neki is ilyen indítása volt és ne izguljak minden rendben lesz, mikor mennem kelletet, hogy felhelyezzék a ballont. A vizsgálat elég kellemetlen volt, de nem volt olyan szörnyű, mint amilyenre számítottam. Utána újabb ctg következet, ahol persze az én eredményein voltak a leggyengébbek, a férjem viccelődöt is, hogy én fogok utoljára megszülni (pedig mint később kiderült Zitus érkezett meg elsőnek). Majd elkísértek a szülőszobába, persze nekem az alternatív szülőszoba jutott. Nem tudom, hogy gondolták, hogy egy majd 2 méteres nő, hogy fog azon az ágyon feküdni, amit kb. 20cm-re volt a földtől, és szerintem egy deszkalap egy vékony szivaccsal, de ott mindenki francia ágynak hívta. Olyan 11 óra körül sikerült elaludnom (szerencse a „franciaágynak” a Zoli is ott tudott aludni), de a szomszéd szobába épp szülés volt, így nem volt valami kellemes valakinek a vajúdását hallgatni. 1 óra körül megébredtem, mert iszonyúan fájt a derekam, és nem tudtam, hogy az ágy miatt vagy már a tágulás miatt. Szegény férjem sétálgathatott velem a folyóson, mert nekem csak úgy volt kényelemes. Közben a kismama a másik szobába megszülte gyermekét, amin persze és jót bőgtem. Többen is mondták, hogy próbáljak meg pihenni, hogy legyen erőm és bírjam végig, mert messze van még a szülés. Majd ½ 3 körül sikerült elaludnom, jó volt, mert a Zolihoz tudtam bújni, így valamivel könnyebb volt. Közben újabb kismama szült meg mellettünk, a kis Erik érkezésére ébredtem meg, négy óra magasságában. Még egy órát bóbiskoltam Apa mellett de, már elég rendes kis fájásaim voltak, és elég sűrűn jöttek, de nem volt olyan vészes, ezért nem is szóltam a szülésznőnek. De már nagyon kellett pisilnem, de nem tudtam, hogy a ballonnal lehet-e, kimentem megkérdezni, hogy pisilhetek-e. Majd elmentem a wc-re, ahol láttam, hogy véres a hálóingem, nagyon megijedtem, mert nem is éreztem abszolult, kirohantam a folyósóra és szóltam, hogy mit tapasztaltam, mondták nem izguljak ez csak a tágulás miatt van, és Kb egy óra múlva kiveszik a ballont. Miután elvégeztem a dolgomat, elég furcsa érzésem volt odalent, mosolyogva szóltam a szülésznőnek, hogy szerintem már nem kell várni egy órát a ballon kivételéig. Megvizsgált és igazam volt, már 4-5 ujjnyira nyitva voltam, rám rakta a ctg-t, de alig mutatott kifájásokat, pedig ekkor már elég kellemes fájásaim voltak, viszonylag sűrűn. Újabb séta maraton következet a folyóson, majd kezdtem aggódni, hogy az orvosom még nincs itt. Hét óra körül a Zoli elment wc-re, és közben jött a Főszülésznő (nem tudom mi a hivatalos neve) és elvitt a vizsgálóba, hogy megnézzük, hogy állunk, mivel már elég nyitva voltam ő megrepesztette a burkot. Közben és rákérdeztem Ágótára, hogy mi van vele, mire Ő közölte, hogy még nem szóltak neki, hogy induljon, csak most fogja hívni, hogy jöjjöm. Ne itt egy kicsit bepánikoltam mivel Kristóf is a burokrepesztés után 45 percre meglett. Visszamentem a szobába ahol elkezdődtek az igazi fájások, szegény Zoli nem tudta mi történt még WC-n volt, mert mire visszaért, én ott szenvedtem egy műanyag széken. Innentől felgyorsultak az események, nagyon sűrűn jöttek a fájások és hamarosan szóltam is Apának, hogy szóljon a szülésznőnek, mert érzem, hogy jön a gyerek, közben én már felfeküdtem az ágyra. Be is jött egy orvos kíséretében, aki szerintem úgy nézett ki, mint Gyurcsány és kávét kanalazgatott (kicsit vicces volt). Mikor megláttam azt gondoltam, nem hiszem el, hogy nála kell szülnöm, egy öltönyös kávézgatos orvosnál. De szerencsére bejött egy fiatal doktor nő is és át vette a szülés levezetését. Itt már éreztem, hogy jön a gyerek feje kifelé. Én úgy érzem, hogy szinte pillanatok alatt megszületett Zitus. Számomra nagyon megható volt, mert most jobban tudtam figyelni a szülésre, mint a Kristófnál és végig láttam mi történik, közben a férjem ott zokogott mellettem. Aztán egy pillanat és már a lányom ott feküdt a hasamon. Nagyon szép volt hatalmas fekete hajjal és szerintem iszonyú pici volt, de megnyugtattak, hogy minden rendben van vele és nem is olyan picike (persze mert és Kikihez visszanyitottam). Utána Apa kiment lemosdatni és felöltöztetni a kicsit, míg addig én felhívtam a szüleimet, akik úgy elkezdtek bőgni, pedig Zita már a negyedik unokájuk. Utána még együtt voltunk a szülőszobán, és csak gyönyörködtünk a lányunkban, akivel még az óta sem sikerült betelnünk és szerintem nem is fogunk soha. Így 2009.03.24-e óta végre egy boldog négytagú családdá váltunk és végre teljes lett az életünk.

Pár kép Zitusról

Megszülettem
Már 10 perces vagyok és nagyon vágyom anya után :)


Már a Kristóf is meg dajkált

Igazi hajas baba vagyok
Leközelebb még több képet hozok és beszámolok a szülésről is. Mindekinek köszönjük, hogy szoritottak értünk, nagyon jól estek a biztató sms-ek. Nagyon boldogok vagyunk.

Apa A szülésen

Szép nap a mai meg született második gyermekünk Zita reggel 8:05 perckor.
Szép ,gyors és egy picit nehéz szülés volt.Nehéz ebben azt értem ,hogy borzasztó azt nézni egy apának ahogy a szeretett felesége szenved és nem tehet semmit de tényleg semmit csak foghatja a kezét és biztató szavakat morog a szeretett nőnek.Ez szőrnyű érzés.
De viszont gyors volt maga a szülés kb. 20 perc volt az egész és kint volt a baba.
És ennél csodálatosabbat nem láttam még az életemben ,pedig nem az első alkalom.
Amikor meg láttam a pici fejecskéjét Petra lába között sirva fakadtam mert nagyon örültem és puff
már kint is volt.ÉS GYÖNYÖRŰ.
De most csak ennyit tudok irni még ülepedni kell az élménynek.
És köszönjük mindenkinek aki értünk úgy izgult,sokat segítetek lélekben minket.
És a lényeg a baba 8:05 perckor jött a világra 56 cm és 3300 gr.

Helyzetjelentés Zitusról.

Szombat este telefonált a Doktor Nő, hogy új protokoll van a kórházban, ezért akik túlhordásban vannak, be kell menniük és megmutatni magukat (és a babát) az osztályos főorvosnak, hogy minden rendben van. Ezért kért, hogy hétfő reggel 8-re menjünk be. Este oda adtuk a Papáékhoz Kristófot aludni, hogy reggel időbe oda érjünk. Már ¾ 8-kor ott voltunk, gyorsan csináltak egy ctg, amin minden rendben volt, de sajnos semmilyen méhösszehúzódást nem mutatott ki, ezután megvizsgált az orvos, és sajnos a méhszájam se tágult, így kérdezte, hogy ma vagy holnap indítsák meg a szülést, tekintettel arra, hogy már egy hetes túlhordásban vagyok. Úgy döntöttem, hogy akkor már minél előbb legyünk túl rajta. Ezért este 8-ra megyünk vissza Apával és behelyeznek egy katétert éjszakára, ami segít a tágulásban, és ha minden rendben lesz, akkor reggel burkot repesztenek és holnap már a kezemben tarthatom a lányomat. Bevallom, én örülök, hogy nem várunk tovább és megindítják a szülést, mert mostanában annyi rémisztő dolgot olvastam a túlhordásról, hogy már szeretném kint tudni Zitust, hogy lássam, hogy minden rendben van vele.
Életem egyik legnehezebb éjszakája vár rám, félek is rendesen, de bízok benne, hogy hamar túl leszünk rajta minden komplikáció nélkül, és holnaptól egy boldog négytagú család lehetünk.

Csúszdázni voltunk.

Szombaton délután nagyon szép idő volt, ezért Apával úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a Hajógyári szigeten lévő csúszdákhoz. Mivel Kristóf imádja ezt a fejezetett olvasni az Anna és Petiből és olyan régen ígérjük neki, hogy mi is elmegyünk. Így szombat délután neki indultunk, nagy meglepetésemre rengetegen voltak kint. Kristóf mikor meglátta a csúszdákat boldogan sikoltott és már rohant is. De az elején nagyon bátortalan volt, alig mert lecsúszni, így inkább végig próbáltuk a játszó téri játékokat és fociztunk egy nagyot. Mikor már kevesebben voltak a csúszdáknál neki is megjött a kedve, de csak Apával kellett lecsúszni, először Ő csúszott majd utána Apa és Ő „elkapta” Apát. Nagyon édes volt mikor kiabálta:

- Csúszhatsz Apa. Elkaplak

Egész estig kint maradtunk, és meg hazafelé cirkuszt is láttunk, ami nagyon lázba hozta a gyereket, így a következő programunk valószínűleg cirkuszlátogatás lesz.

Már nagyon várunk.

Szerdán mikor bent voltunk a kórházban, Kristóf azt hitte, hogy megszülettet a kistesó. Olyan csalódott volt mikor mondtuk neki, hogy sajnos még nincs tesó, majd nem sírva fakadt. Este odabújt a hasamhoz és azt mondta:- Szeretlek Tesó, kérlek, gyere ki.
Tegnap még a kiságyába is belemászott
Mióta vissza hoztuk Kiki a szüleimtől rá se lehetett ismerni, teljesen meg volt vadulva, hisztizett, csúnyán beszélt, pedig anyukámék szerint nálunk nagyon jól viselkedett. Lehet, hogy így büntetett minket, hogy nem lehetett itthon, meg végre úgy néz ki, hogy sikerült leszokni a cumiról, már múlthét hétfő óta nem volt cumi a szájába, lehet, hogy ez is bezavart a viselkedését, na meg ez az időjárás is. De tegnap már újra a régi volt, voltunk lent focizni, utánna itthon kártyáztunk, mesét olvastunk, építő kockáztunk. És tényleg úgy viselkedett mint egy kis angyal.

Tegnapi pánik

Tegnap délután Apával elmentünk Ctg-re, ahol a kisasszony olyan ctg eredményt produkált, hogy egyből beküldtek a kórházba, hogy ismételjék meg a ctg-ét. 180 körül volt a szívhangja az, ami ugye nagyon magasnak számít. Én még a rendelőben valahogy tartottam magam, de ahogy kiértünk úgy elkezdtem bőgni, annyira megijedtem, az ember ilyenkor mindig a legrosszabbra gondol. Szegény Zolinak megtartania kellet, magát legalább egyikünknek nyugodnak kellett maradni. Én végig bőgtem az utat, míg átértünk a kórházba egyfolytában azon aggódtam, hogy agyvérzést fog kapni a gyerek és az idegességtől elkezdett görcsölni nagyon a hasam azt hittem, hogy még mégis szülők az idegtől. Felmentünk a szülőszobára, de én olyan ideges voltam, hogy alig bírtam elmondani, hogy miért jöttünk. Szerencsére ott nagyon aranyosak voltak, csak az egyik szülőszobán volt szabad ctg, így jó volt, mert legalább kettesben lehetünk a férjemmel, aki próbált felvidítani, és nyugtatni, hogy nem lesz semmi baj. Majd egy órát rajtam volt a ctg, és szerencsére ott már teljesen jó eredményeket produkált a lánykám, igaz néha be-bealudt, de kaptam szőlőcukrot hátha akkor sikerül ébren tartani. Szerencsénkre egy nagyon jó és lelkiismeretes ügyeletes orvost fogtunk ki, mert az egyik nővéreke levitte neki mind a két ctg eredményt megmutatni, Ő jónak találta a második ctg, de mivel már a kiírt időpontot átléptünk szerette volna megnézni a babát is. Ezért bő egy órát vártunk rá, míg szabad lett, de nagyon megérte, mert tényleg mindent megnézett az ultrahanggal megnézte az agyi a szív és a gyomor fő aortában a véráramlást, a köldökzsinórban az áramlást, a magzatvizet, szóval szerintem mindent megnézet, amit csak lehetet és minden rendben talált. Nagyon hálás vagyok neki, hogy ilyen alapos és lelkiismeretes orvos, de győzők neki elég hálás lenni. Bár megnyugodnom teljesen azért még nem tudtam, majd csak akkor, ha már a kezemben foghatom a lányomat. A doktornővel úgy beszéltük meg, hogy ha addig nem indul meg a szülés, akkor jővö hét szerdán megindítja. Én bízok abban, hogy addig csak megszülünk.

40 hetes magzat
A 40. hét a baba világrajövetelének ideje. A teljesen fejlett magzat már alkalmas a méhen kívüli életre, az édesanya szervezetén kívüli további fejlődésre. A szemeit és az ajkát kivéve az egész testét magzatmáz borítja, mely védi a magzatvíz feláztató hatásától. A máz különösen vastag az érzékeny testhajlatokban.
A testet borító piheszőrzet teljesen eltűnik, a baba hajának hossza 2-4 cm. Egy érett újszülött átlagos hossza több mint 50 cm, és átlagos súlya 3400 gramm.

40 hetes magzat méretei (Hadlock féle számítás):
BPD: 9,8 cm; AC: 36 cm; HC: 34,9 cm; FL: 7,8 cm

Nem gondoltam, hogy ezen a héten még egyben leszek. Úgy nézki most már biztos a túl hordásom mert semmi fájásom nincsen, sőt most kimondottan jól érzem magam, ami persze annak is köszönhető, hogy tegnap haza hoztuk Kristófot. Délbe megyünk Ctg-re és a doktornőhöz megbeszélni, hogyan tovább.

Hétvégénk

Apa ezen a hétvégén itthon volt, így mind együtt töltöttük a hétvégét, Apa megkért, hogy ne menjek iskolába, legyünk egy kicsit hármasba. Szombat délelőtt fözőcskésztünk, így hamar elszállt a délelőtt. Kristóf nem nagyon akart aludni, azt mondta nem álmos megyünk valahová kocsikázni, kirándulni. Ezért útnak indultunk Nagymaros vagy Visegrád volt a cél. De el kellett menni még tankolni, mikor átértünk a megyeri hídon és meg Szentendrét sem értük el mikor Kristóf elaludt, apával megbeszéltük, hogy akkor inkább menjünk haza aludni. A nagy kirándulásunk kb. ½ órát tartott. Na, itthon mikor megállt az autó a ház előtt Kiki szembe kipattant és elkezdett sírni, hogy mért nem mentünk kirándulni, nem is aludt utána itthon, annyira megsértődött.

Másnapra elkértük a sógornőméktől Angikát, mert Bartos Erika (Anna és Peti írója) vetítést tartott az Alexandra könyváruházban. Bevallom kicsit félte, hogy fogunk bírni két gyerekkel, de meglepően könnyen ment, mind a két gyerek nagyon jól viselkedett. Angi odafele kicsit meg volt szeppenve, Kiki próbálta egy kicsit feloldani mondókákat énekelt neki, nagyon édesek voltak. Mikor megérkeztünk és Anginak megmutattam a hercegnős könyveket már Ő is feloldódott. A vetítést elég jól végig bírták, szerencse, hogy mikor kicsit unták akkor tudtak színezni, szerintem őket meg nagyon nehéz lekötni 1 órára, de egész jól bírták.

Délután a szüleim jöttek köszönteni ( apa névnapja volt) és a hétre elvitték magukkal Kristófot, hátha megindul a szülés a héten. Mikor már elindultak már nagyon hiányzott a fiam, nagyon nehéz lesz ez a hét nélküle.

Boldog névnapot kívánunk Apa.
Nagyon szeretünk.

39 hetes magzat

A köldökzsinór, amelyen keresztül a baba eddig táplálkozott, körülbelül 50 cm hosszú és majdnem másfél cm vastag. Lévén a magzat ekkor már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet, gyakori, hogy a köldökzsinór feltekeredik rá, vagy csomó képződik rajta. Ijesztően hangzik, ha azt halljuk, hogy "a magzat nyakára tekeredett a köldökzsinór", holott ez nem befolyásolja őt a légzésben: az oxigént még mindig a lepényi keringésen keresztül kapja, és a tüdő csak a születés után áll munkába. Aggodalomra csak akkor van ok, ha a köldökzsinór olyan szorosan csavarodik - valamely végtag - köré, hogy a benne futó erek összenyomódnak, és így nem jut elég oxigén a kicsinek. A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez az élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légzőmozgást gyakorolják. A kezeken és a lábakon a körmök hossza eléri az ujjak szélét.39 hetes baba már teljesen „kifejlett”. Már a tüdeje – a magzati korban utolsóként érő szerv – is eléri a szükséges érettségi szintet. Ellenálló képessége is jó, a baba már alkalmas a méhen kívüli életre.
Hossza átlagosan 49 cm, súlya 3200 gramm.

39 hetes magzat méretei (Hadlock féle számítás):
BPD: 9,6 cm; AC: 35 cm; HC: 34,2 cm; FL: 7,7 cm

Tegnapi balesetünk.

Tegnap délután Apával a Kristóf szobájában beszélgetünk, Kiki meg a mi szobánkban nézte a mesét, mikor egyszer csak nagy csattanást hallottunk, és utána nagy ordítást. Nagyon megijedtem, rohantam át, hát Kiki megint az etetőszékébe akart bemászni és leeset a tálcája, pont a nagyláb újára eset, a körömágyra. Szegényem nagyon sírt nem tudtuk megnyugtatni, azt hittük eltörte a láb úját, de „csak” zúzodás. A végén úgy nyugodott meg, hogy ült az ölembe, betakarta a fájós lábát a „baba” takarójába, (nem gondoltam, hogy még így ragaszkodik ehhez a takarójához, igaz még mindig ott van vele a nagy ágyában is, ez volt a kis takarója mikor megszületett) és Apának mesélni kellet neki a régi kisbabás textil mesekönyvéből. Ilyenkor jövők rá, hogy a látszat ellenére Ő még egy kis fiú (persze megsértődne, ha ezt el tudná olvasni, mert mindig azt mondja, hogy ő már nagyfiú). Utána egész este úgy feküdt, hogy a kis lábát betakarta a baba takarójában, olyan kis édes volt, de már este közölte, hogy már nem fáj a lába és meggyógyult.


Kicsit rólam, én nem tudom, mi van velem, de mostanában szörnyűek az éjszakáim, egyszerűen nem tudok aludni. Este is elaludtam a Kristóffal, de olyan ½ 1 körül felébredtem, és nem tudtam vissza aludni, a végén már kimentem a wc-re olvasni, persze Apa meg azt hitte szülni fogunk, mert vagy ötször megkérdezte, hogy keljen Ő is. Jó lenne már ezen is túljutni.

38 hetes magzat

A magzat belei tekintélyes mennyiségű mekóniumot, sötétzöld színű, kenőcsös anyagot, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A mekónium általában a szülést követő pár órában ürül, ám ha a szülés elhúzódik, ez megtörténhet, mielőtt a baba világra jönne. Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek. A súlygyarapodás tovább folytatódik - elérheti a napi 28 grammot -, de az édesanya súlya ekkor már stagnál, vagy csökkenni kezd. A baba fejének és hasának a kerülete nagyjából azonos. A magzatmáz ekkora már eltűnik a bőr felszínéről, esetleg az ízületek környékén maradhat meg foltokban.
A 38 hetes baba ultrahangfotóján már zsírpárnácskákat fedezhetünk fel a bokáján és a csuklóján – ez mutatja az érettségét.
A feje már a medenceüregben van, így több hely jut a lábak és a popsi növekedésének.. Hossza 48 cm, súlya 3100 gramm.

38 hetes magzat méretei (Hadlock féle számítás):
BPD: 9,4 cm; AC: 34 cm; HC: 33,5 cm; FL: 7,5 cm

Ma reggel megjártam a védőnőt, és a ctg vizsgálatot is. Minden rendben volt elhoztam a védőnőtől a recepteket, hogy ne Apának kelljen ez után rohangálnia szülés után, úgyis lesz akkor elég dolga. Utána elmetróztam a doktor nénihez Ctg-re, minden rendben volt, végre nem egy sima egyenes vonal volt a ctg eredményem, hanem már kisebb fájásokat is kimutatott. Így maradt még egy kis reményem, hogy most nem a 41 héten fogok szülni.

Nem tudom másoknál, hogy volt, de nekem ez a terhesség teljesen más, mint annak idején Kristófnál, ott szinte az utolsó pillanatig semmi panaszom nem volt. Most meg nagyon szenvedek, az éjszakáim borzalmasak, ma is szinte egész éjjel fent voltam, fájt a derekam, minden bajom volt. Ráadásul sikerült valami vírust is összeszednem, mert tegnap egész nap ment a hasam, és hányingerem volt, rosszul voltam, ha kajára néztem, de utána meg az éhség miatt voltam rosszul. Reggel 4-kor kimentem enni egy vajas kenyeret annyira rosszul voltam az éhségtől, de le sem nyeltem az utolsó falatot már mehettem is a wc-re, egy szóval borzalmas. De mindegy nekem nagyon is megéri hisz nem sokára karomban tarthatom a gyönyörű kislányomat.