Helyzetjelentés Zitusról.

Szombat este telefonált a Doktor Nő, hogy új protokoll van a kórházban, ezért akik túlhordásban vannak, be kell menniük és megmutatni magukat (és a babát) az osztályos főorvosnak, hogy minden rendben van. Ezért kért, hogy hétfő reggel 8-re menjünk be. Este oda adtuk a Papáékhoz Kristófot aludni, hogy reggel időbe oda érjünk. Már ¾ 8-kor ott voltunk, gyorsan csináltak egy ctg, amin minden rendben volt, de sajnos semmilyen méhösszehúzódást nem mutatott ki, ezután megvizsgált az orvos, és sajnos a méhszájam se tágult, így kérdezte, hogy ma vagy holnap indítsák meg a szülést, tekintettel arra, hogy már egy hetes túlhordásban vagyok. Úgy döntöttem, hogy akkor már minél előbb legyünk túl rajta. Ezért este 8-ra megyünk vissza Apával és behelyeznek egy katétert éjszakára, ami segít a tágulásban, és ha minden rendben lesz, akkor reggel burkot repesztenek és holnap már a kezemben tarthatom a lányomat. Bevallom, én örülök, hogy nem várunk tovább és megindítják a szülést, mert mostanában annyi rémisztő dolgot olvastam a túlhordásról, hogy már szeretném kint tudni Zitust, hogy lássam, hogy minden rendben van vele.
Életem egyik legnehezebb éjszakája vár rám, félek is rendesen, de bízok benne, hogy hamar túl leszünk rajta minden komplikáció nélkül, és holnaptól egy boldog négytagú család lehetünk.